A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Miért halt meg Mány Erzsébet? A tárgyalást a békéscsabai városházán tartották, a zsúfolásig megtelt nagyteremben. Az ügyet a Kecskeméti Katonai Bíróság tárgyalta. A szervezők a tárgyalás nyilvánossága miatt Marosántól nagyon kikaptak. A nyilvános tárgyalást azért gondolhatták szükségesnek, hogy minél többen lássák, hogy az eljárás törvényesen folyik, de nem számoltak vele, hogy a brutális ítélet meghunyászkodás helyett inkább ellenállást fog kiváltani a hallgatóság soraiból.78 Az egykori szemtanúk egyértelműen az elrettentést tartották a tárgyalás céljának. A hatalmon lévők úgy ítélték meg, hogy a fegyverek megszerzését könnyedén bizonyítani tudják, így a statáriumnak érvényt szerezve példás büntetést róhatnak ki a vádlottakra, amit ha nagy hírveréssel tesznek meg, úgy az elrettentő hatása is nagy lesz. Egy korabeli szemtanú beszámolója szerint egy borús januári napon emberek ezrei gyülekeztek Békéscsaba főterén. Ő véletlenül arra vetődve ott tudta meg, hogy valamilyen tárgyalás lesz. A városháza emeleti ablakaiba hangszórókat szereltek, és mikrofonpróbát tartottak. Hamarosan egy nagy teherautó érkezett a kapu elé, amelynek platójáról pufajkások összeláncolt, hozzá hasonló korú fiatal fiúkat kísértek be a nagykapun. Csak egy volt köztük idősebb, és volt közöttük egy igen szép lány is. Pár perc múlva dzsipen honvédtisztek érkeztek, és fekete Pobjedával néhány civil, aztán becsukódott mögöttük a pufajkás őrizte nagykapu. Majd a Bíróság megkezdte a gyulavári fiatalok tárgyalását. Példát akartak statuálni, hogy az embereket állandó rettegésben tartsák, nehogy még egyszer eszükbe jusson forradalmat csinálni.79 80 A statárium gyorsított bírósági eljárást tett lehetővé. Ezzel vette kezdetét a megtorlás. Az MSZMP vezetésén belül operatív bizottság alakult Biszku Béla vezetésével, melynek joga volt bármely politikai perbe beavatkozni. A helyi pártvezetők is sűrűn avatkoztak be a rendőrségi, illetve bírósági munkába. A tárgyalás menetéből egyértelmű, hogy az elrettentés érdekében néhány halálos ítéletre volt szüksége a hatalomnak. Az ügyész szerint „az országos vezetők a katonai főügyész közvetítésével tolmácsolták, hogy milyen büntetőpolitikát kell folytatni. ” S jelen esetben „az események sodra megkövetelte a szigorúbb fellépést".80 így aligha csodálkozhatunk azon, hogy Mány Mária utólag csak „cinikus gúny előadás"-nak minősítette az eljárást.81 A hadbíró a tárgyalást január 8-án 8 órakor nyitotta meg. Közölte, hogy a békéscsabai katonai ügyészség a rögtönítélő eljárás iratait a katonai bíróságnak átadta. Dr. Mátyás Miklós hadbíró őrnagy mellett a jegyzőkönyvvezetést Krenyóczi Jolán őrmester és Dobosi Imréné polgári alkalmazott látta el, míg katonai ülnökként Túri János és Szabó István rendőr őrnagy szerepelt. Az utóbbi közelről ismerhette az ügyet, hiszen a kihallgatásokon is részt vett. Dr. Albert Loránd városi tiszti 78 vfek.vfmk.hu 79 BOCA 2006; corpuscuit.us 80 ERDÉSZ 2007. 50-51; BOCA 2006; CSEH 1989. 22. 81 CSEH 1989. 22. 223
