A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet?
Németh Csaba Boros Ferenc 1926-ban Gyulán született, s ott is lakott. Nős, van 3 gyermeke. Földműves. 6 elemit végzett. Rusz János 1937-ben született. Nőtlen, traktoros-gépész, 2 gimnáziumot végzett. Székely Mihály 1935-ben született. Földműves, 8 általános iskolát végzett. Szabó János 1922-ben, Nagyzerind községben született. Nős, két gyermek édesapja. Földműves. Berár János 1936-ban született. Nőtlen, földműves, 8 általános iskolát végzett. Kiss A. Ferenc 1934-ben született. Nőtlen, segédmunkás. 6 elemit végzett. Erdős András 1939-ben született Csíktapolca községben. Nőtlen, erdőmunkás, vízvezeték-szerelőnek tanult, 4 elemit végzett. Erdős József 1937-ben, Csíktapolcán született. Nőtlen, erdőmunkás, 5 elemit végzett. Közülük Szilágyi István, Zsótér Mátyás, Rusz János, Kiss A. Ferenc, valamint az emigrációra kényszerülő Arató Zoltán és Huppli László is tagja volt gyulavári forradalmi bizottságának.71 Az ügyész72 Dr. Sajti Imrét 1953. június 15-én, a Nagy Imre-kormány hivatalba lépése után nevezték ki ügyésznek. Sarkadon, uradalmi cselédek és napszámosok között nőtt fel. Azt látta, hogy aki dolgozik, az boldogul, s az emberek összességében jobbat kaptak. Emiatt hitt a rendszerben. 1955-ben hazakerült Gyulára városi és járási vezető ügyésznek. Ötvenhat októberében a forradalmi bizottság őt is felfüggesztette az állásából. Kb. egy hónap múlva Oláh István csabai helyőrségparancsnok, a későbbi honvédelmi miniszter üzent neki és még két társának, hogy menjenek át a katonai ügyészségre a széthurcolt katonai anyagokat összeszedni. Őt jelölték ki az első ügyhöz ügyésznek. Emlékezete szerint a statáriumot a fegyveres köztörvényes - tehát nem a politikai - cselekmények visszaszorítására hirdették ki: a gyilkosság, a szándékos emberölés elkövetői és a fegyverekkel való visszaélés ellen. Szerinte akkortájt gomba módra megszaporodtak a fegyveres rablások, és a nem politikai indítékú gyilkosságok. Nem tagadta ugyan, hogy voltak politikai indítékú fegyveres cselekmények is a Kádár-rendszer ellen, de az esetek zömét nem ilyennek tartotta. A rábízott ügy a Mány Erzsébet - Farkas Mihály elleni per néven vált ismertté. A vád ellenük nem politikai természetű volt, hanem a fegyverekkel való visszaélés. Akkoriban erős központi irányítás volt. A rendőrséget bízták meg az 71 Vánsza Pál kézirata a Békés Megye Forradalmi Bizottságainak tagjairól. 72 vfek.vfmk.hu: Az idézett beszélgetés 1992 nyarán hangzott el Gyulán, Simonyi Imre Százéves cukrászda udvarában lévő lakásán. A találkozót a költő kérte azért, hogy egy nyugodt, tisztázó megbeszélésre szeretne találkozni 1956-os ügyészével, aki ismerete és informátora szerint a szabadon engedését is kijárta. A Békéscsabán élő egykori ügyész, dr. Sajti Imre nyugdíjas rendőrezredes vállalta a beszélgetést, amelyen az érintettek mellett a költőhöz kirendelt gondozónő, Vaszkán Erzsébet és a sorok lejegyzője, Árpási Zoltán vett részt. 220
