A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban
Bódán Zsolt Sztojanovitsné a húszas évek közepén orvosi javallatra a gyerekekkel Lublófürdőn volt Katalin lánya tüdőgyulladását a magaslati levegőn kúrálni, míg később Hajdúszoboszlót, majd a negyvenes évek elején az akkorra már nagy népszerűségnek örvendő balatoni fürdőzést választotta saját idegkimerültsége kúrálására. A pesti látogatások alkalmával a Lukácsfürdőt látogatta a család, míg a közeli helyek közül Gyopárosfürdőn voltak alkalomadtán; legnagyobb népszerűségnek azonban a lányok körében kétségtelenül a gyulai strand örvendett, melynek rendszeres fürdőzői voltak a nyári meleg napokon.68 Az ünnepek Az ünnepeken belül megkülönböztethetjük egymástól a naptári ünnepeket, illetve az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó, ún. családi ünnepeket. Az esztendő ünnepeinek sorából kiemelkedik a karácsony és a húsvét. Míg a parasztság körében a karácsonyhoz kapcsolódó szokásoknak és hagyományoknak könyvtárnyi irodalma van, a polgári otthonok karácsonyairól alig tudunk valamit. Az 1910-ben megjelent „A magyar család aranykönyve” - mely minden bizonnyal a századforduló polgári otthonaiban meggyökeresedett, vagy annak remélt gyakorlatot mutatja be - az események szokásos menetét a következőképpen tárja elénk leírásában: a karácsonyfa bemutatása, az ajándékok kiosztása, majd a karácsonyi vacsora. Mindezeken túl a könyv szerzője a „nép” szép példáját követve ajánlja a családok számára betlehemes, karácsonyi játék, élőkép rendezését, melyet szavalatok, illetve zongorával kísért karácsonyi énekek színesítenek. Az ünnepen a családtagok és rokonok mellett megjelennek a régi hű cselédek is.69 Bár a századforduló polgári miliőjéhez közel álló műsor nem volt része a Sztojanovits család karácsonyának a két háború közötti években, a szenteste lefolyásának három fő elemével, a karácsonyfával, az ajándékozással és a karácsonyi vacsorával mindenképpen számolhatunk. A karácsonyfát titokban, zárt ajtók mögött öltöztették december 24-én, az esti órákban gyertyagyújtás után csengőszóra kinyílt az ajtó, a 68 „Apám [...] Abbáziába volt először tengerparton, aztán volt hegyvidéken az asztmája miatt, hogy az a fulladás, de nem használt se a tengerpart, se a hegyvidék, és akkor ez a Szél Imre bácsi mondta, hogy ő azt hiszi, hogy jót tenne, ha meg tetszene tudni, Egyiptom. ” „Első elemibe mikor kezdtem járni [...] akkor lettem tüdő- és mellhártyagyulladásba [...] és akkor mondták, hogy magaslati levegő kellene, és akkor felvittek, a nagynéném, meg a fiúk Miklós, meg anyám, Lili meg én Lublóra. Igló felett van, így valahogy a hegyoldalba. Egy nagyon szép nyaralóhely volt, de olyan, hogy is mondjam. .. szolid, komoly hely volt, és nem tudom, ki ajánlotta anyáméknak, hogy nagyon jó levegő, és hát szóval egy olyan szolid hely, és ott van szénsavas fürdő a gyerekeknek. ” „ Gyopároson voltunk egyszer, arra emlékszem, már nagylány, egész nagylány koromba akkor a Balatonon voltunk egyszer, aztán máshol nem is emlékszem, hogy voltunk. Volt úgy, hogy anyám elment Hajdúszoboszlóra, de mi itthon voltunk. Akkor már megnyílt a strand, és mi azt rettentően élveztük, hogy megtanultunk úszni, azt még Pesten [...] a Lukácsfürdőbe tanultunk meg úszni, és akkor nyitották meg a gyulai strandot, abba az évbe, és borzasztóan szerettük. [..JA Balatonról is anyámat ott hagytuk, hogy mi megyünk haza Gyulára a strandra, mert azt jobban szerettük. ” 69 SZABÓNÉ NOGÁLL 1910. 510. 194
