A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)

Bódán Zsolt: Ünnepek és hétköznapok. Egy gyulai polgárcsalád élete a Horthy-korszakban

Ünnepek és hétköznapok Társasági élet, szabadidő, szórakozás Polgári környezetben a társasági élet alapját a kölcsönös látogatások, az ún. vizitek jelentették. Különleges szerepe volt ezek sorában az első vizitnek, mely szükséges, de nem elégséges feltétele volt egy társaságba való bekerülésnek. A rö­vid, csak néhány percig tartó bemutatkozó látogatásra rendszerint a névjegy bekül­dése után került sor. A meglehetősen formális keretek között zajló első vizitet adott időn belül viszonozni illett, s ezek után a személyes szimpátián múlt, hogy lesz-e további kapcsolat a felek között.59 A Sztojanovits család, bár nem volt különöseb­ben vagyonos, társadalmi presztízs szempontjából előkelő helyen állt Gyulán. Jól példázza ezt, hogy a családfő rendszeres kártyapartnere volt az Almásy grófoknak, a korszak valamennyi főispánjával közeli viszonyban állt, s nem mellékesen a sógo­ra, Varga Gyula másfél évtizeden át volt a város polgármestere.60 A család ennek ellenére viszonylag szolid társasági életet élt. Napi rendszerességgel mindössze két közeli rokoncsaláddal jártak össze: az előbb említett Varga Gyuláékkal és Reck Gé- záékkal.61 Ezek mellett még Jancsovits Emil és Novák Kamill családjával - mind­ketten neves gyulai famíliák képviselői - álltak közelebbi barátságban. Mellette természetesen fogadták az illem diktálta látogatásokat, s időben viszonozták azokat, nagyobb, több vendég részvételével zajló összejövetelnek azonban csak ritkán vol­59 „Csengettek, s a szobalány hoz be egy névjegyet [...] Bakay Zsigmond alezredes, zászlóalj parancs­noknak nevezték itt ki, akkor volt itt Gyulán katonaság, és 6 volt a legmagasabb katonatiszt itt akkor, beküldte a névjegyét, és mondja apám, hogy vezesd be az alezredes urat. És hát bejön, és azt mond­ja, hogy engedelmet kérek, de most tudtam meg, hogy Sztojanovits az neki rokonság, mert nem tu­dom, a dédnagyanyja vagy kicsoda az Sztojanovits lány volt. Nagyon jó. Azt mondja apám, nézd kedves Zsiga - mert látta a névjegyen, hogy Bakay Zsigmond - Nézd kedves Zsiga, olyan felesleges azt feszegessük, hogy rokonság vagy nem rokonság. Amennyiben szimpatírozunk, úgyis sokszor le­szünk együtt, ha meg nem, akkor meg úgyis felesleges. Szóval ez volt az apám, tudja, hogy nem az az érdekes, hogy rokonság, hanem hogy szimpatikus-e. ” 60 „A kaszinóban általában leültek kártyázni, mondom az öreg Almásy gróf, meg Reck Géza bácsi meg apám meg egypár ilyen vele korbeli. Mondjuk az öreg Almásy gróf volt a legidősebb, aki oda járt, és ő nagyon szívesen, mert a fia Alajos az nem ment a kaszinóba. Ő megkérte apámat kártyapartira, és mert talán egyetlen ház, ahova járt, hozzánk, a fia, az Alajos gróf, és megkérte, hogy tarokkozni, hogyha hívja, hogy elmenne-e? Természetesen apám mondta, hogy nagyon szívesen. Azt mondja, de volna nekem egy kérésem, hogy ne kelljen mindig külön meghívó, hanem volt a kastélynak egy kül­dönce, hogyha eljön, hogy kéreti a gróf úr a nagyságos urat, hogy délután tarokkozzanak... és akkor a kastélyba bement. ” „ Hát általában a főispánokkal, hát mindegyikkel összejárt, akire én emlékezni tudok, és mindenki apámat nagyon becsülte. ” 61 Varga Gyula (1887-?) Sztojanovits Szilárd sógora (feleségeik, Sztojanovitsné Kövér Gabriella és Vargáné Kövér Johanna voltak édestestvérek) Gyula polgármestere 1928-1944 között, míg Reck Géza (1866-1952) Sztojanovits Szilárd első unokatestvére lótenyésztéséről híres vagyonos földbirto­kos volt. 191

Next

/
Thumbnails
Contents