A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Martyin Emília: Honos és betelepült románok a mai Magyarországon
Honos és betelepült románok a mai Magyarországon Mikor, milyen alkalmakkor találkoznak a rokonok? Jeles alkalmakkor Lakodalomban, temetésen, disznótorban Nagy öröm/baj alkalmával Ritkán Soha 6,5% 38,7% 40,3% 14,5% 0% Lakik-e együtt több generáció egy lakásban ? Igen Nem 73,4% 26,6% A hajdani izoláltság a falu rokonsági rendszerében még ma is érzékelhető. A falu társadalmának legfontosabb tényezője napjainkig a család. A rokonság szoros kapcsolata, összetartozástudata mindenki számára nyilvánvalóvá válik, aki akár egy rövid időszakot is a településen tölt el. A kérdőívre adott válaszok is megerősítették a rokonság összetartására vonatkozó korábbi tapasztalatainkat (87,1%). A válaszadók véleményéből az is kiderül, hogy a nagycsalád rendszerének felbomlása után is jellemző a több generációs együttélés (73,4%), illetőleg, hogy - feltehetőleg a lokális endogámia következményeként - a településen élők többsége a harmadik unokatestvérig nyilvántartja a rokonságot (62,7%). A szoros kötelékek fenntartásának alkalmai főként a családot ért jó vagy rossz események (40,3%), illetve a fontos családi ünnepek, események, munkaalkalmak (38,7%). 3. A településhez való kötődés Mi jut először eszébe a településről? Román falu A fóliák A sok munka Szép falu A táncok Egyéb 38,1% 23,8% 17,5% 11,1% 1,6% 7,9% Hány embert ismer a faluban? Mindenkit ismer 80%-ot ismer A fél falut ismeri 20%-ot ismer 47,7% 44,6% 6,2% 1,5% Ismeri a falu lakosainak ragadványneveit? Igen Nem 96,9% 3,1% Ha valaki elköltözött a településről, mi volt az elköltözés oka? Nem kötó'dött a családhoz Jobb életre vágyott Városi életre vágyott Egyéb 1,6% 70,3% 9,4% 18,8% 117
