A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain

építéskor az nagyobb mennyiségben is előfordulhatott (pl. vörös „márvány” Décse, MMM ltsz.: 95.23.67.).

A kőzetek vizsgálatakor hasonló típusokat tudtunk elkülöníteni, mint a korábban más templomokon elvégzett kutatások, így az általunk meghatározott kőanyaggal együtt átfogó képet kaphatunk az időszak főbb építőköveiről. Analóg példaként lehet megemlíteni a szegedi kőtár,6 a szegedi Alsóvárosi templom,7 a Szermonostor,8 a csomorkányi templom,9 az Ellésmonostor10 és a székkutasi templom korábban elvégzett kőanyagvizsgálatait és kőzetminta-leírásait.11

Petrográfiai vizsgálatok

A teljes kőanyagot a három fő petrográfiai csoportba (magmás, üledékes, metamorf) sorolása után polarizációs mikroszkóppal vizsgáltuk (Debreceni Egyetem, Ásvány- és Kőzettani Tanszék: NIKON Microphot-SA, valamint MTA Geokémiai Kutatóintézet: Nikon Eclipse E600 POL). Egy mintán stabilizotóp-vizsgálat is történt (Décse, MMM ltsz.: 95.23.67. minta, MTA, Geokémiai Kutatóintézet, Finnigan delta plus XP vivőgázas tömegspektrométer).

A legnagyobb mennyiségben és számban előkerült kőzetminta a miocén korú andezit (amfibol piroxénandezit, piroxénandezit) szinte valamennyi lelőhelyen előfordul. A jól faragható, tetszetős kőzetet sötétszürke és világosszürke változatban is széles körben alkalmazták (2. kép a-b). Egyaránt használták építő-, díszítőkőként, és használati tárgyakat is készítettek belőle (pl. Fövenyes, EFM ltsz.: 86.8.132.). A kőanyag felhasználásának időszakát a régészeti és építéstörténeti leírások alapján a 11-13. századra tehetjük.

A minták beazonosításán túl nem történt egyéb (pl. mikroszonda) vizsgálat. A hazai előfordulások és kifejlődések irodalmait és eredményeit áttekintve azonban nem kizárt az ország É-i területéről való esetleges származás,12 de a kor közlekedési viszonyait, útvonalait és a minták felhasználási területének elhelyezkedését figyelembe véve a Maros menti és a Körös vidéki bányákat jelölhetjük meg inkább a minták lelőhelyeként: Brád, Déva, Körösbánya környéke (Hunyad és Dézna, Arad megye).13

A kiömlési magmás kőzet mikroszkópos szövete porfíros vagy vitroporfíros. Előfordul mikrolitokban szegény mátrix, amely ikres, zónás, de bontott plagioklász kristályokban gazdag. Az alapanyagban további üde augit-hasábok és hipersztén

6 KLEB et at. 1982. 1-46.

7 VIZI 1990. 1-26; LUKÁCS et al. 1993. 161-164; LUKÁCS-SZÓNOKY 1994. 15-16; SZÓNOKY 2001. 19-20.

8 SZÓNOKY 2002. 1-4; SZÓNOKY 2005. 1-90.

9 KELEMEN 1999. 1-36; KELEMEN 2008. 86-91.

10 IVÁNYOSI-SZABÓ 1998. 55-60.

11 RÓZSA 1993. 1-12.

12 NOSZKY 1940. 167-171; GYARMATI 1975. 126-127.

13 SCHAFARZIK 1904. 15-24, 56-61, 139-144; Wanek Ferenc szóbeli közlése, 2010.

87