A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Sinkó Rozália: A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Történeti Adattárának mutatói (1954-2006)
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35 (2012) 247-365. A BÉKÉSCSABAI MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM Történeti Adattárának mutatói (1954-2006)- Sinkó Rozália Bevezetés A Munkácsy Mihály Múzeum alapvető gyűjteményeit a raktárakban tárolt régészeti, képzőművészeti, néprajzi, természettudományi és történeti tárgyak alkotják. Ezek reprezentatív darabjai, tárgyegyüttesei az elmúlt években kiállítások és közművelődési programok, internetes és CD-elérhetőség, valamint tudományos publikációk nyomán kerültek a nagyközönség elé. Kevésbé közismertek a múzeum - közel hetvenezer tételes - sokrétű segédgyűjteményei: a tudományszakonként elkülönített, kéziratos és nyomtatott dokumentációt tartalmazó adattár és az archív fényképeket, negatívokat, diákat magában foglaló fotótár. A segédgyűjtemények áttekintését, a pontos és gyors adatkezelést 1952-től a leltárkönyvi bejegyzéseket követő földrajzinév- és szerzőmutató kartonok szolgálják. Az intézményünkben őrzött és nyilvántartott muzeális anyag keresését, hozzáférését naprakész kartonrendszer biztosítja. A Történeti Adattár tematikája a múzeum működésének egészét átfogja. Eltérő arányban és mértékben mutatja be a tárgygyűjtés, nyilvántartás, őrzés, restaurálás, a tudományos feldolgozás, kiállításrendezés és közművelődési munka során keletkezett iratokat, a múzeum életével kapcsolatos egyéb információkat. Markánsan kifejezi egy-egy időszak meghatározó történész muzeológusának (pl. Vass István, Czeglédi Imre, Szabó Ferenc, Csobai Lászlóné, Kocsor János) szakmai elkötelezettségét, érdeklődési körét. Az 1952-től 1989-ig terjedő időszak társadalomtudományára, tárgy- és adat- állományára rávetül a pártpolitika árnyéka. A kor „hivatalos” történetszemléletéről tanúskodnak az ekkortájt túlsúlyban lévő munkásmozgalmi írások, például a Békés Megyei Tanács évfordulós pályázataira benyújtott különféle műfajú, ám témájukban azonos elkötelezettséget tanúsító, nagyrészt autodidakta alkotások. A Történeti Adattár talpkövét - a Néprajzi Adattárhoz hasonlóan - az önkéntes helytörténeti gyűjtők, a múlt- és helyismeret iránt elkötelezett lokálpatrióták dolgozatai képezik. Az 1960-as évektől országszerte terebélyesedő honismereti mozgalom szervezeti, működési kereteit a Hazafias Népfront biztosította, elsősorban a helyi tanácsokkal és múzeumokkal közösen meghirdetett helytörténeti pályázatok útján. Ugyancsak ezek az intézmények koordinálták karöltve a változatos összetételű önkéntes gyűjtő- hálózatot. A nagyobb településeken, városokban létrejött helytörténeti szakkörök tagjai, magánszemélyek vagy a legapróbb falvakban élő múltfeltárók munkáikban 247
