A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Gyarmati Gabriella: Tréfál vagy bírál? Tréfál és bírál? Mazán László karikaturista eddig ismeretlen műve a Munkácsy Múzeumban
Gyarmati Gabriella kezésben látja, az ember az egyetlen élőlény, aki nevetni tud, s így küzd a halálfélelem ellen”.17 Ám az, hogy megértjük-e a karikatúrát, a viccet, a komikumot, a humort, tehát, hogy tudunk-e valójában nevetni, függ - a műalkotás befogadása során általánosan jellemző tényezők mellett - a helytől és a kortól. Ott élünk? Akkor élünk? Ha azonban nem, ismerjük-e olyan alapossággal azt a világot, hogy felfedezzük, megfejthessük az ábrázolásba rejtett képi rejtvényt, és ahogyan Freud írta, hogy hatásukra felszabaduljanak az ösztöneink? Mázán László karikatúra grafikái két csoportra oszthatók: kevés, illetve sok- szereplős kompozíciókra. • Művek kevés szereplővel: Ebbe a tárgycsoportba tartoznak az egy-, illetve kétszereplős ábrázolások, amelyek egy témára és azt érthetően közölni tudó kevés figurára koncentrálnak. Ezek a lapok szellősek, könnyen átláthatóak ( Nem tudom mi az oka, tán a tavasz / 1920; Boldog húsvéti ünnepeket...! Nem tudok én Neked csak virágot adni...! / 1920; A kartell / 1932). • Művek sok szereplővel:- Figurái és eseményei egy központi jelenet körül csoportosulnak (Disznótor / évszám nélkül; A napilapok nyomán / 1920; A nagy verseny / 1919; Nőül veszek / 1919; Az új tanár /1935 és 1938 között).- A másik csoportba sorolható művek esetében nem akar a látvány elemei között válogatni, nem kívánja egyik jelenetet sem kiemelni, hisz mindet ugyanannyira fontosnak tartja (Ródli /1945; Hoki / 1945). Egyenrangú a teljes képfelület, nincsenek kiemelt jelenetek és szereplők; e műalkotások belső rendjét tehát nem az elemek fajsúlyozásával éri el. A térmélység érzékeltetéséhez az ábrázolásban az előtér, a középtér és a háttér tagolását alkalmazza, ennek megfelelően a figurák méretét differenciálja. Kompozíciós megoldásukban és tematikájuk szerint nem alaptalanul emlékeztetnek bennünket ezek a művek id. Pieter Brueghel korai képére, a Gyermekjátékokra. Ám, míg Brueghel képén gyermekek és felnőttek is ugyanolyan lelkesedéssel és odaadással játszanak, addig Mázán Lászlónál csupán a gyermekek vesznek részt a mókában.18 Az új tanár című képen a hangulati tényezők és az érzelmek adják a mű alaphangját, amelyhez a művész sajátos, egyéni humorérzékkel teremti meg a kerettörténetet. Az, hogy saját tanári tapasztalataiból merítette-e az ötletet, ma már eldönthetetlen, de huszonhat éves pályakezdőként akár találkozhatott is hasonlóan szertelen tanulói magatartással egy nem koedukált leányosztályban. 17 HÁRDI 2008. 190. 18 E különbség magyarázatául Tészabó Júlia megállapítása szolgálhat: „A középkorban az emberi élet rövidsége miatt a fiatal társadalomnak fontos eleme volt a játék. Idősebb Pieter Bruegel Bécsben őrzött Gyermekjátékok című festményén, a 16. század játékvilágának vizuális felsorolásán is gyerekek és fiatal felnőttek játszanak”. TÉSZABÓ 2011. 238
