A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Deli Tamás: Agardhiella kutatások eredményei a Kárpátokban. A Munkácsy Mihály Múzeum puhatestű (Mollusca) gyűjteményének Agardhiella anyaga
Deli Tamás fordul elő a völgy alsó részén és pl. a Domogled környékének 1000 méteres magasságában egyaránt. A Munkácsy Mihály Múzeum puhatestű gyűjteményének Agardhiella banatica tételei: Jud. Caray-Severin, Munpi Mehedinfi, 20 km N Báile Herculane, right side of Cérna valley, limestone cliffs 350 m, leg: Deli, Domokos, Páll-G., Subái, 2007. 04. 19., MMM 90616/3-, Jud. Mehedinji, Munjii Mehedinp, Cérna valley, left side of Cheile Bobotu, 600 m upstream of the Cérna Sat junction, 350 m, leg: Deli, Domokos, Páll-G., Subái, 2007. 04. 19., MMM 90617/15; leg: Boldog, Deli, Kora, 2007. 07. 05., MMM 90650/4; Munpi Cernei, Báile Herculane, Pestera Hojilor, leg: Boldog, Deli, Kora, 2007. 07. 05., MMM 90629/28; Munpi Mehedinp, Cérna valley, Cheile Romaenu(ei, 3,9 km upstream of the Cérna Sat junction, 420 m, leg: Deli, Domokos, Páll-G., Subái, 2007. 04. 19., MMM 90637/1; Munpi Mehedinji, Cérna valley, Jeläräului gorge, above Bade Herculane, large flotsam deposit, leg: Boldog, Deli, Kora, 2007. 07. 08., MMM 90658/77; leg: Deli, Horváth, Lennert, Páll-G., Subái, 2008. 05. 04., MMM 90652/97. Agardhiella crassilabris Grossu et Negrea, 1968 (4. tábla) Egyike a Grossu29 által leírt azon fajoknak, amelyek faji rangja máig érvényben maradt. A Cserna-völgytől keletre fekvő Motru folyó és felső vízgyűjtője (különösen Baia de Arama néhány km-es körzete) bár korántsem olyan látványos sziklavadonnal rendelkezik, mint maga a Cserna-völgy, mégis legalább olyan sok érdekes szűk areával rendelkező endemikus fajnak a lelőhelye. Ezek egyike az A. crassilabris, amelynek típuslelőhelye a Lupsei-völgy néhány barlangja (a terület különösen gazdag cseppkőbarlangokban). Az egyik legnagyobb méretű fajt ezenkívül több más völgyben is megtaláltuk, sok helyen viszonylag gyakorinak bizonyult. Tismana mellett (a kolsotor közelében) élő juvenilis példányaival is találkoztunk. A héj jellemzése: A héj meglehetősen magas, hengeres, gömbölyded csúccsal rendelkezik. Az embrionális rész 1,75 kanyarulatból áll, sima vagy kissé pontozott. A kanyarulatok száma 6,0-7,5, az utolsó kanyarulat a héj hosszának a 46-57%-át teszi ki. Köldöke szűk, hosszúkás. A héj bordázott, az utolsó kanyarulaton 60-81 (12-26/mm) borda található. A kisebb bordák a főbordák között láthatók (erősebb nagyítás szükséges). A szájadéka megnyúlt infraparietálissal, angulárissal és parie- tális lamellával rendelkezik, amelyhez adódik további 2-3 kisebb lemez, melyek a fő lemezek között foglalnak helyet. A központi pareitális lamella rendszerint a legerősebb, de néha az összes lamella hasonló méretű. A szájadék U alakú szemből 29 GROSSU-NEGREA 1968. 729. 22
