A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Novák László ferenc: Táj, település, társadalom változásai a Körösök vidékén

Novák László Ferenc

kényszerültek a szovjet hadsereg elől.33 A háború végén a szovjetek mintegy hatszáz németet (férfiakat, asszonyokat, leányokat, legényeket) a gulágokra, kényszermunkára („málenkij robot”) vittek, közülük sokan meghaltak (kb. 150 fő), megnyomorodtak (testileg, egészségileg tönkrementek) az embertelen körülmények között. A németek másik részét kitelepítették Németországba (mintegy 500 fő). Akik visszakerültek a háborúból, hadifogságból (kb. 150 fő), ugyancsak nyugatra távoztak. 1947-ben újabb csapás következett be. A csehszlovák-magyar lakosság- csere keretében 250 szlovák család (mintegy ezer fő) költözött a szlovákiai, magyar lakta Csallóközbe, Gúta környékére (innen több család tovább vándorolt Privigye bányavidékére), ahonnan magyar családokat telepítettek át Mezőberénybe. Szarvasról kétezer - többségükben szegényebb sorsú - család (a környékbeliekkel együtt kb. 3000 fő) települt át Csehszlovákiába.34

Az 1940-es évek végétől kezdődött az alapokat érintő területi változások kora. Endrődöt 1946-ban érte nagy veszteség, amikor a 3256 hektár területű Kis- Kondorosi, a legjobb földminőségű területet Endrődszentlászló néven önálló községgé szervezték, majd az ismert endrődi Hunya családról Hunyának nevezték el. Békés határán Bélmegyer néven önálló község alakult 1946-ban. (1970-ben 6292 ha, 2055 lakos), majd Murony (1970-ben 3571 ha, 1683 lakos) és Kamut (1970-ben 6048 ha, 1988 lakos) 1950-ben lett önálló község, Tarhos pedig 1954-ben vált ki Békés határából (1970-ben 5744 ha, 1704 lakos). Mezőberény félhalmi határrészéből és Köröstarcsa hasonló nevű részéből Csárdaszállás (1970-ben 5417 ha, 841 lakos) község jött létre 1952-ben. Gyoma Csudalla pusztáját a vele szomszédos nagykunsági Túrkevéhez csatolták át. Szarvas határából Örménykút (1970-ben 5458 ha, 1401 lakos) község alakult meg 1952-ben.

Országos tendenciaként a gyökeres változás 1960 után következett be a nagyüzemi mezőgazdálkodás, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek erőszakos megszervezésével. Ezáltal a paraszti, kisüzemi gazdálkodás lehetetlenült el, szomorú következményeként, a paraszti gazdálkodás elsorvadása - egy ideig még a téeszek háztáji gazdaságaként vegetáltak majd megszűnése következett be a kilencvenes években.

A településrendszerben gyökeres változást okozott a határbeli szállás-tanyák felszámolása. Ezt jól tükrözik az 1970-es és a 2000. évi statisztikák:35

33 Példaként említjük Speck Mihály nagygazdát (felesége Plesovszki Mária), aki családjával Franciaországba menekült, majd onnan tovább vándoroltak Kanadába, Ontario tartományba. A Niagara környékén telepedtek le, s gazdálkodtak. Tanyája Mezőberényben a Szarvasi út elején található, amely téeszközpont volt.

34 KUGLER 2000. 184.

35 A Magyar Népköztársaság helységnévtára 1970. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1973; A Magyar Köztársaság helységnévtára 2000. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2003.

210