A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Novák László ferenc: Táj, település, társadalom változásai a Körösök vidékén
Táj, település, társadalom változásai a Körösök vidékén töttebb talajú dombsági, hegyvidéki tájakhoz - e vidéken is elpusztította a szőlőt. Ismeretes, hogy Mezőberényben, a Laposi kertben még az 1870-es években is több hagyományos szőlőfajtát termesztettek (kékfrankos, góhér, sárfehér, dinka, margit- szőlő, budai mézes stb.),31 amelyek kivesztek. Csak az amerikai direkttermő fajták terjedhettek el, amelyek ellenálltak a filoxérának, így alkalmasakká váltak arra, hogy beléjük oltva a nemes fajtákat, továbbra is szőlőtermesztés lehessen e vidéken is. A szőlőskertekben megmaradt a népesség, jóllehet nem a szőlőtermesztés volt már a megélhetés alapja, hanem általában a kertművelés, a kerti növények termesztése. A szőlős területek csupán nevükben őrzik a régi szőlőtermesztés hagyományát. Endrőd külterületi népességének többsége az Öregszőlőkben lakott. Az itteniek közülük többen innen kísérelték meg a gyomai határba kerülést, hogy földhöz juthassanak. Szükséges kiemelni, hogy Gyomán Rácz Lajos és társai - tizenöten - 1935-ben vették haszonbérbe báró Huszár László póhalmi 1200 kát. holdas birtokát, amelyet nagy nehézségek leküzdése után 1938-ban sikerült meg is vásárolniuk. Tanyákat építettek fel Póhalmon, s a rossz, szikes talaj javítását elkezdték. Vállalkozásukat Herke Sándor, a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet vezetője is támogatta. Ezt a munkát 1948-ra fejezték be. Utolsó nagyobb tanyásodási mozgalom 1945 után következett be a telki Bethlen-féle grófi birtok felparcellázása következményeként. A póhalmi „honfoglalók” mintagazdálkodást valósítottak meg. Erről Rácz Lajos ír - megkapóan és tanulságosan - visszaemlékezésében. Gabona- és tejszö- vetkezetet hoztak létre, majd a gépszövetkezet megszervezésére került sor. Mindennek az 1947-es kommunista hatalomátvétel vetett véget. Felszámolták a szövetkezeteket, a visszaemlékező csak annyit látott, hogy traktorjukat elvezették valahová északi irányban.32 A táj változásában a 19. század végi folyószabályozás, árvízmentesítés okozott alapvető, visszafordíthatatlan változást. A településrendszerben, mezőgazdálkodásban, a társadalomban a II. világháború, majd a kommunista politikai rendszer hatalomra jutása okozott orvosolhatatlan veszteségeket a kitelepítésekkel, területi átszervezésekkel, majd a kisüzemi, hagyományos paraszti gazdálkodás felszámolásával a Rákosi-korszakban (ekkor érte el tetőfokát a kuláküldözés), valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után 1959-1961 között, a szovjet mintájú, nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdálkodás erőszakos térhódításával. A társadalomban a második világháború s az utána következő néhány esztendő a nemzetiségi helységekben, Mezőberényben és Szarvason okozott hatalmas változást. Mezőberényből a német családok már 1944 őszén (kb. 350 fő) menekülésre 31 NOVAK 2011. 45. 32 RÁCZ 1973. 209
