A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Novák László ferenc: Táj, település, társadalom változásai a Körösök vidékén
Novák László Ferenc A településrendszerben, illetve a gazdálkodás rendszerében Mária Terézia úrbérrendezése kívánt változást, „fejlődést” előmozdítani 1767-ben. Ennek következtében megszilárdult a jobbágytelek-szervezet, s a jobbágyokat a teherbíró képességüknek, az általuk birtokolt földnagyságnak megfelelően minősítették különböző nagyságú telkes jobbággyá. Meghatározták a házastelek, a porta nagyságát (2 pozsonyi mérő, egy hold), s ahhoz mérték ki a településhez közel eső laposabb részeken a kaszálót, valamint a szántóföldeket. A helységek határát minőségileg osztályozták. Az első kategóriába tartozók 24 hold szántóföldet és 8 hold kaszáló rétet kaptak.13 Az úrbérrendezés a háromnyomásos gazdálkodás bevezetését kívánta megvalósítani, amelynek legfőbb jellemzője volt a földművelő gazdálkodás intenzitásának erősítése: az ugar bevezetésével, a többszöri szántással a hatékonyabb földművelő termelés kialakítása. A szállásrendszer felszámolása azonban nem vált lehetségessé a településközpont és a szántóföldek közötti hatalmas távolság miatt.14 Rendszerint a szántóföldeknek a településközponthoz közel eső hátas részén mérték ki az ugarföldeket. Békésen a mezővárostól nyugatra elterülő legelő és Kamut puszta találkozásánál (2. kép), Mezőberényben a Szarvasi országút mentén, a Szállásföldek végénél mérték ki két, majd három nyomásban az Ugarföldet (3-4. kép).15 Gyomán a faluhoz közel eső részeken, a Körösön túl a Póhalmon és Előhalmon, a Körösön innen pedig a Csepüs kert környékén és Ege pusztán - összesen négy nyomást alakítottak ki.16 A jobbágytelki földek többségét, a nagyobb birtoktesteket a Keselyűsön osztották ki. S bár bevezették a nyomásos, kalkaturás rendszert, a szállásrendszer, a szállás-tanyás gazdálkodás továbbra is érvényben maradt (5. kép).17 Endrő- dön a kaszáló a falu mellett helyezkedett el. A falutól délre elterülő legelőt s a szőlők alatt a szántóterületet két nyomásra osztották, míg a szállásföldek továbbra is ettől délre, a gyomai, herényi és szarvasi határ közé ékelődő Kis-Kondoros pusztán helyezkedtek el (6. kép). Szarvas határterületének nagyobb részét alkotják a puszták. A várost övező belső legelőn kívül, a déli rész alkalmas a földművelésre, amelynek belső peremén alakították ki a két nyomást az 1788-as rendezés alkalmával (7. kép).18 13 NOVÁK 1997. 471; NOVÁK 2006. 30-31. 14 Itt említjük meg, hogy Cegléden, a Vallásalapítványi Uradalom kísérlete is megbukott, mivel az óriási kiterjedésű határt nem lehetett három nyomásra osztani. Szükségszerűen meg kellett maradniuk a szállásoknak, tanyáknak. A várostól északra eső, még jó talajú területen három nyomásban mérték a fertályföldeket, ahol az 1/4 és 1/8 telkes jobbágyok kapták meg úrbéri földjárandóságukat. NOVÁK 1982. 165-167. 15 NOVÁK 1986. 185; VARGA 1973. 230-232; SZILÁGYI 1973. 183-184; NOVÁK 2002b. 246-249. 16 A 18. század végén a négy nyomás bevezetését felső utasítások szorgalmazták. A kiváltságos területeken, így a Jászkunságban, Hajdúságban ezek kialakítása meg is valósult. NOVÁK 1991. 24-35. NOVÁK 1995. 154-158; NOVÁK 2002a. 94-95; NOVÁK 2004. 9-10. 17 NOVÁK 1977. 512-519. 18 NOVÁK 1986. 185-189. 200
