A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Novák László ferenc: Táj, település, társadalom változásai a Körösök vidékén

Novák László Ferenc

hajtották végre a folyószabályozást. A nagy kanyarulatokat átvágták, kiegyenesítették a folyó medrét, ezáltal felgyorsították a víz folyását. A vízerózió következtében a meder egyre mélyebbé válik. Ennek következtében az árvíz gyorsabban elvonulhat, ugyanakkor az árvízmentesített térszínen a szántóföld területe növekedhetett meg a viszonylag rossz minőségű, szikes talajon (Póhalom, Sima).

A rossz minőségű, legeltetésre alkalmas területek szántóvá tétele a 20. század második felére hatalmas hátránnyá vált a mezőgazdálkodást illetően. Az alacsony aranykorona értékű földek jóformán kiestek a mezőgazdasági művelés alól (a szárazság miatt még legeltetésre sem alkalmasak). A lefűzött folyókanyarulatok pangó vízzel árválkodnak, csak részben szolgálják a horgászok kedvtelését (kirívó példa az endrődi Fűzfás-zug, ahol a morotvát töltéssel rekesztették el a könnyebb közlekedés érdekében). A megváltozott körülmények között a 21. századra szükségessé vált a vízhálózat rehabilitációja, azaz vissza kell állítani, illetve élővé kell termi a folyókanyarulatokat, a zugokat, amelyek által idegenforgalmi tekintetben is megnövekedne a folyó és a vidék jelentősége. Az idő és a folyó azonban megváltoztatja a tájat. A gyors vízfolyás eredményeként egyre mélyebbé válik a folyó, s száraz időszakban a vízszint igen alacsonyra süllyed. Jóllehet, vannak duzzasztóművek a Körösön (pl. Békésszentandráson), de - az egész Alföld vonatkozásában - különösen fontos lenne megépíteni Csongrádon a vízlépcsőt a Tiszán, amely szabályozhatná a Köröst, a Berettyót, egészséges vízkeringést hozva ezáltal létre. Megépíthetnék továbbá a Duna-Tisza csatornát is.

A török világban súlyos pusztulást szenvedett e vidék, falvak sora néptelene- dett el, vált pusztasággá. Egykor falu volt Békés határán Danfok, Détér, Gyúr, Hidas, Kamut, Mető, Murony;3 Mezőberényben Kereki, Félhalom;4 Gyomán Ege, Póhalom, Csudaballa;5 Endrődön Bercsényegyház, Csejt, Kis-Kondoros, Nyárszeg, Sima Tölgy;6 Szarvason Nagy-Décse, Halásztelek, Káka, Nagy-Kondoros, Szénás.7

A 18. század első évtizedeiben, a Harruckern birtokon a jobb helyi és helyzeti energiákkal rendelkező települések újraéledtek: Békés, Gyoma 1720-ban, Mezőberény, Szarvas 1722-ben, Endrőd 1731-ben, ahová a Mezőberény északkeleti részén lévő Nemeskereki falu magyar lakossága költözött, majd a későbbiek során Gömörből, Kishontból szlávok vagy tótok (pl. Fazekas-, Rimazsaluzsány), Nógrádból (pl. Szklabonya), Zólyomból (pl. Gyetva).8 A környező elpusztult falvak is sorra a központi szerepkörű településekhez integrálódtak, így Békéshez Danfok, Détér, Gyúr, Hidas, Kamut, Murony; Mezőberényhez Kereki és Félhalom;

3 KARÁCSONYI 1896. II. 76-77, 82, 167-170, 190-191, 217, 29-231.

4 KARÁCSONYI 1896. II. 223.

5 KARÁCSONYI 1896. II. 72-75, 94, 265-267.

6 KARÁCSONYI 1896. II. 46, 66-68, 243-244, 271, 277-281, 330-331.

7 KARÁCSONYI 1896. II. 174-175, 195-197, 236-238, 303.

8 Minden bizonnyal az endrődieknek „vacerok” elnevezése a gyomaiak részéről a szláv („vadszerb”) eredetre utal.

198