A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Seres István: A sarkadiak küzdelme a hajdúszabadság visszaszerzéséért - Források (1712-1768). (Előmunkálatok a "Sarkadi hajdúk" című monográfiához)
A sarkadiak küzdelme a hajdúszabadság visszaszerzéséért sarkadi perlekedő nemesség bírta mind a’ malmot és korcsomát, de mind a malmot és korcsomát ugyan a sarkadi Communitás tőllök elvette, és ma is bírja. Azt is tudgya a Fatens, hogy ezen fen forgó sarkadi nemmesség a város bírájátul dependeált [függött], és senkinek is semmi féle jövedelemből résztt, úgymint sarkadi földes úrnak nem adtanak, hanem mint sarkadi lakosnak. Ad nonum. Nihil., Ad decimum. Jól tudgya, sőt, három ízben a Fa tens jelen volt, hogy mostani fen forgó nemességnek nagyobb része akkori időben a városnak mind elölljárói voltának, úgy a mostaniak is egyenlő akarattal megedgyeztenek ezen punctumnak tenora szerént, csak egy Győri Péter nevű contradicált [tiltakozott], senki is több nem, ki is mondotta, hogy az eő jussát senkinek nem engedi. [„Absens”]2*4 7mus Testis Georgius Tokai Comitatens/s Flajdu Annorwnz 43.284 285 Juratus et exa- minatus fassus est. Ad primum. Friss emlékezetiben vagyon a Fatensnek, hogy a midőn a sánczból a Kurucz Világ után Sarkad várossá helyére jöttének lakni, azon időben lévén város bírája Berke János Uram, és tudgya, hogy a város lakossait közönségessen mind fellhívadták, és akkori elölljárók megmondották, valakik vellünk, sarkadi felekkel Sarkadon akarnak maradni, és a nyomorúságos terhet vellünk húzni, tehát annyi jussa légyen akárkinek is, az eő jussa szerént Sarkadnak minden bonumá- ban, mint minekünk, akár mellyikünknek. Az ki penig nem akar megedgyezni, harmad napok alatt kimennyen Sarkadról. Mely megedgyezésekrül akkoron, hogy levelet is csináltanak volt, de azon levél hová lett, a Fatens nem tudgya. Ad secundum. Azt is tudgya a Fatens, hogy azon meglett edgyezés után, sokan meg is maradtanak, sokan penig el is mentenek a jövevények közzül. Ad tertium. Azt is tudgya a Fatens, hogy Sarkadnak megszállása után circiter három vagy négy esztendőkig senkinek is dézmát nem adtanak a sarkadi jövedelemből. Ad quartum. Azt is tudgya a Fatens, hogy amidőn a sarkadi makkos erdőnek makkbeli termése lett volna, akkori elöljárói a városnak a sarkadi sertéseket meg dézmálták a város közönséges hasznára, de nem Vizessi János, kinek is még akkor semmi híre nem volt, sem penig a mostani fen forgó sarkadi nemesség, úgymint sarkadi földes úrr, hanem mint Sarkad várossának elöljárói, tanácsnak determinátiójokból [határozatukból]. Ad quintum. Tudgya a Fa- tens, hogy a midőn a méheknek dézmálása lett volna, akkori időben a fatensnek is voltának méhei, és kértenek a városnak akkori elöljárói a méhekből dézmát, de a Fatens nem adott, és többeket is tud, hogy nem adtanak, hanem csak némellyek adtanak. Mely dézmát is nem külön a nemesseknek adtanak, hanem az sarkadi commu- nitásnak adtanak. Ad sextum. Jól tudgya a Fatens, hogy a mely méz dézmát obveniált akkori időben, kijővén Sarkadra Tekéntetes Nemes Bihar Vármegyének akkori emeritus Ordinarius Vice Ispánnya,286 Tekéntetes Úrr, Boronkai Ádám Uram eő Kegyelme, és akkori Ordinarius szolgabíró, Níhai Árvái Imre Uram, communis inquisitiónak 284 Utólagos beszúrás a bal lapszélen - S. I. 285 7. tanú: Tokai György 43 esztendős vármegyei hajdú. 286 Érdemes rendes alispánja 183
