A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Seres István: A sarkadiak küzdelme a hajdúszabadság visszaszerzéséért - Források (1712-1768). (Előmunkálatok a "Sarkadi hajdúk" című monográfiához)

A sarkadiak küzdelme a hajdúszabadság visszaszerzéséért forgása alatt sarkadi lakosok senkinek dézmátt nem attak seminémű bonumábul. Ad 4tum. Tudgya az Fentes bizonyossan, hogy sarkadi uraimík makon lévő sertíseket magok közt megdézmálták, és azon obveniálandó dézmát egymás kőzet elosztották, nem az De eoutrumban specificált nemeszek sántára, mivel hogy akor senkit földes uroknak eő kegyelmék közöl lenni nem ésmírték, hanem minájan egyenlő szabad- csákban voltak ott való lakosok. Ad 5tum. Tudgya az Fatens, az mitt az első felül említet punctumban megvalotta az sertíszeg iránt, hogy megdézmálták, az Fatensnek is az eő részét is megatták, de az ki akkor jövevény volt, az disnóbul részt nem ad­tak,263 de az míhek iránt sémit sem tud. Ad 6tum et 7mum. Nihil. Ad 8vu/?z. Tudgya az Fatens, midőn az Tekintetei Nemzetes Rédai Familiátul impetáltatot, hogy igen vígeszist tettek egymás közzött sarkadi uraimék, hogy csak adgyon ki-ki, a mi kítül kitelhettik, ha ki is kaszálásával köreszi, az város megváltására, szabadossan ílhetti az helység sarkadi földgyét, vagy is bonumját. Quintus Testis Sámuel Mészáros, Incola Gyulaiensis Anno rum circiter 40.264 Praevio Juramento juratus examinatus fatetnr. Ad primum. Tudgya bizonyossan az Fatens, hogy sarkadi lakos uraimík egymás között úgy vígesztík, hogy a’ ki ott sar­kadi lakos akar lenni, és az Communitásal akar egyött akar érteni, mindenémű bonu- mával, ususzával szabad fog lenni, az ki pediglen Communitásal egyett nem akar ér­teni, vagy is élni, harmad nap alatt mennyen ki Sarkad városábul. Ad 2dum. Tudgya az Fatens, hogy az első punctumnak tenora szerént, akinek teczet megmaradni, meg­maradott. Ad 3tium. Tudgya az Fatens, hogy az lakosok megmaradása után senkinek sémi némű dézmát nem attanak három vagy négy esztendők elfolyásza allat. Ad 4tum. Tudgya az Fatens, hogy Deeoutrumban felül specificált szemílyek közöl, úgy­mint Vizesző János, (!) Bőrke (!) János és többi nemes uraimík Sarkad városának seminémű bonumábul nem dézmáltanak, mivel hogy akkor időben sémi híre nem halatott, hogy földes urak lettenek volna eő kegyelmék. Ad 5tum. Tudgya az Fatens bizonyossan, hogy az minémő sertíseket megdézmálták egymás között, egyik földös urának sem attak, hanem magok közzött közönségessen elosztották, mivel hogy mi- nyájan egy aránt húszták az terhit. Ad 6tum. Nihil. Ad 7mum. Nem tudgya az Fa­tens, hogy attak volna sarkadi uraimék valami bonumokbul valami dézmát. Ad 8vum. Nihil. Hoc addito magájébul is osztottak az Fatensnek, és maga darabolta el, akkor Sarkadon lakván. Super qua teliter per Nos per acta Inquisitione testiumqne seperius jam dec- laratorum Juramentali fassione, presentes nostras, manum nostrarum subscriptionibus sigilloruque usualium appraesione roboratas extra dedimus literas testimoniales. Da­tum in Oppido Gyula, die 2. mensis decemberis Anno 1731. 263 „de az ki akkor jövevény volt, az disnóbul részt nem adtak” = utólagos betoldás a bal lapszélen - S. I. 264 J. tanú: Mészáros Sámuel gyulai lakos, mintegy 40 esztendős. 177

Next

/
Thumbnails
Contents