A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain
Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain Leltári szám Leírás Lelőhely Égetési T (C°) SZKJM 99.1.13. kvarc> 10Ä-filloszilikát (szericit- muszkovit), plagioklász > klorit (001) > kalcit > dolomit > hematit > amfibol Nagyszénás 2. lelőhely = < 650- 700 SZKJM 99.1.5. kvarc > 1 OÁfilloszilikát > =plagioklász > kalcit > káliföldpát > maghemit > hematit > dolomit ?(ny.), amfibol (ny.) Nagyszénás 2. lelőhely 850-800 SZKJM 99.1.4. kvarc > plagioklász > káliföldpát > kalcit' > 70Á-filIoszilikát (szericit- illit) > hematit > (diopszid, gehlenit)? maghemit Nagyszénás 2. lelőhely 850 A Derivatogräßoz csatolt kvadrupole tömegspektrométeres (TG/DTA-QMS) gázelemzés vizsgálatot (Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék) mindössze két mintán végeztük el (Megyer, MMM ltsz.: 86.10.17.; Murony, MMM ltsz.: 89.6.80.).41 A QMS vizsgálatokkal először a minták kiégetése során felbomló gázfázisokat határoztuk meg. A 86.10.17. leltári számú minta esetében a víz és a CO2 fejlődés egyaránt kimutatható, a vízveszteség 690 °C-on a filloszilikátok termális széteséséből származik. A CaC03-ból származó CO2 790 °C-nál távozik. A 89.6.80. leltári számú minta fekete magjában szerves anyag és karbonát egyaránt látható. Az 550-640 °C és 695 °C-nál jelentkező csúcsok közül az első kettő szerves anyag maradványaként megjelenő elemi szénre, a harmadik a kaiéit jelenlétére utal. Az elemi szénből és a karbonátból származó széndioxid elkülönítésére a mintát sósavval kezeltük. A savazott minta egy CO2 csúcsot mutatott 485 °C-nál. Ez a CO2 feltehetően az elemi szénből származhat. Ha az égetési hőmérséklet 800 °C felett volt, a CO2 olyan CaC03-ból származik, amely a talajoldatokból vált ki (másodlagos kaiéit), ha viszont kevesebb, mint 800 °C, akkor primer CaC03-ból.42 Pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) és energia diszperzív spektrométeres (SEM-EDS) vizsgálat nyolc Békés megyei mintán történt.43 Ä minták általában átkristályosodott szervesanyag-maradványokat, kalcitszemcséket és amfibol kristálytöredékeket tartalmaznak (Megyer, MMM ltsz.: 86.3.25. - 12. kép). A kalcitszemcsék átlagosan 0,1 mm-nél nagyobbak, reakciószegéllyel rendelkeznek, ezek összetétele az 41 A bemért minta tömege 20 mg, a lináris felfűtés sebessége 10 C°/sec, a mérés 25 °C -tói 1000 °C hőmérséklettartományban történt. Az inert anyag alumínium-oxid (AI2O3), korund volt. 42 KRISTÁLY-GÖMZE 2008. 34-36. 43 A mikroszöveti, morfológiai és kémiai elemzés a Miskolci Egyetem Kerámia- és Szilikátmémöki Tanszékén Hitachi TM-1000 (15kV) típusú műszeren készült. A csiszolatok fedetlenek voltak, a munkatáv 14-16 mm volt. A kijelölt mintafelületen a SEM-vizsgálat során a szöveti felvételek a visszaszórt elektron detektorral készültek. A visszaszórt elektron mennyisége és energiája a kémiai elemek rendszámával arányos. Az EDS-vizsgálatkor a kijelölt területen a kémiai elemeket karakterisztikus röntgensugaraik energiája alapján azonosítjuk. A felvételek BSE (Back Scattered Electron) módszerrel, az elemzések Si- drift detektorral készültek. KELEMEN 2010. 70-72; KRISTÁLY et al. 2012. 262. 101
