A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt... „A Kisgazdapárt szépen hangzó szavakkal szokta meghatározni felfogását a demokráciáról, amikor azt mondja: tiszta és tökéletes demokráciát akarunk” - írta gúnyosan az Orosházi Hírek, utalva a párt demokrácia-felfogásának tisztázatlanságára. Korábban azonban ennél is keményebben fogalmaztak az újság hasábjain: „...a Kisgazdapárt demokráciája a nagytőkések demokráciája, amely Révai József szavaival: »a nagytőkést védi ... a munkás érdekeivel szemben.«”26 Ez utóbbi idézetben természetesen már az a vád is benne rejlik, hogy a „reakció” a Kisgazdapárt soraiban talált menedékre. A Kisgazdapárt propagandájában valóban szívesen alkalmazta a „tiszta”, „tökéletes”, „igazi” szavakat és azok szinonimáit a demokrácia megjelölésére. A Horthy-korszak nyílt szavazásos, csendőrterror mellett lezajlott választásait átélt paraszti tömegeknek ez azonban többet jelenthetett nagy szavaknál. „Ha 1935-ben a hírhedt erőszakos választásoknál Gömbös nem gáncsolja el a feltörekvő népi erőket, a parasztságot és a munkásságot, akkor bizonyára egész más irányt vesz az ország sorsa” - vélte Gyöngyösi János 1945 húsvét hétfőjén, a békési nagygyűlésen.27 Gálik János, a Kisgazdapárt nemzetgyűlési képviselője az 1945. évi választások előtt egy nappal így állította szembe a múlt szavazásait az elkövetkezővel: „Nem kell körülnézni, nem hallja-e valaki milyen véleményt nyilvánítok, nem kell remegve arra gondolni: elvesztem kenyeremet, ha véleményem nyilvánítása valakinek talán nem tetszik.”28 Tiszta demokrácia, tehát megfélemlítéstől, csalástól mentes választásokon alapuló, tökéletes, vagyis mindenkire egyformán kiterjedő. Érdemes Gálik vezércikkéből még további gondolatokat idézni. A pártról szólva ezt írja: „Nem nyugati, nem keleti, nem maradi, nem haladó és nem is tudom milyen demokrata, hanem ízig-vérig demokrata párt, amely a tiszta demokratizmust: az emberi szabadság, az emberi jog, az egyenlőség és ezeken keresztül minden becsületesen dolgozó munkás jobb élete kivívását és biztosítását tűzte ki feladatául.” Kijelentette: „...az új társadalmat többé nem osztályokra tagolva akarjuk látni, hanem a dolgozók nagy és boldog egységében! ... Osztályuralmat nem fogadunk el sem felülről, sem alulról, mert bármely osztály uralma a demokrácia megszűnését jelentené”. Világos szembehelyezkedés ez a marxista pártokkal, azok osztályharcos szemléletével, egyben a proletárdiktatúra - és másmilyen diktatúra - tagadása mellett, az a gyanú is benne rejlik, hogy a kommunisták mégiscsak annak bevezetésére készülnek.29 A kisgazdapártiak demokrácia-felfogását egyfajta osztályok felettiség jellemezte, ami abból adódik, hogy felfogásuk szerint a társadalom minden osztálya a másikra utalt. A régi uralkodó osztályok kiiktatása után - mely csak a föld, a gyár hasznát élvezte, vagy éppen „spekulációval” foglalkozott 26 Orosházi Hírek, 1946. október 3. A Kisgazdapárt és a szakszervezet; Orosházi Hírek, 1946. november 10. Kónya Lajos: Véleménykülönbség vagy eltérő célok. 27 Alföldi Népújság, 1945. április 4. A földreform sürgős végrehajtását, a jog, a rend és biztonság fontosságát hangoztatták, a választások kiírását sürgették a Független Kisgazdapárt békési nagygyűlésén. 28 Alföldi Népújság, 1945. november 3. Gálik János: Választunk! 29 Gyulai Kis Újság, 1946. szeptember 29. Magántulajdon és a malmok. Aláírás: (B. J.) 269