A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Csobai Erzsébet - Majoros Gábor: A nyulak tüdőférgeinek köztigazdái és a végleges gazda fertőződésének módja
A nyulak tüdőférgeinek köztigazdái és a végleges gazda fertőződésének módja törlő) papíron tartottuk őket. Négy hét elteltével a csigák vizsgálatánál leírt módon, fénymikroszkóp alatt vizsgáltuk az állatokat a tüdőféreglárvák kimutatása céljából. Megállapítottuk a fertőzöttség prevalenciáját és intenzitását, illetve a bennük található lárvák fejlettségi állapotát. A különböző lárvastádiumokat a bélcső szemcsézettsége, illetve az L3 lárvákra jellemző barna burok megléte vagy hiánya alapján különböztettük meg.31 A fent leírt fertőzési eljárást Kecskemét határából, egy kaszálóról származó 20 X. obvia csigán is elvégeztük párhuzamosan az apró csigák fertőzése mellett, hogy ezekben kísérjük figyelemmel a lárvák fejlődését. A X. obvia példányokból 5-5 egyedet tíznaponta leöltünk, és megvizsgáltuk a bennük lévő lárvák fejlettségi állapotát. A fokozatosan kialakuló korai és érett L2, illetve a korai L3 és fertőzőképes L3 lárvák megjelenése alapján határoztuk meg a főkísérlet apró csigáinak exter- minálási idejét, és ezáltal tudtuk eldönteni, hogy a bennük található lárvák valójában fejlődtek-e bennük. A természetes lárvafertőzést hordozó csigákban lévő lárvák spontán kijutási képességének vizsgálata 2007. szeptember 8-án Kiskunfélegyháza határában egy akácos melletti tisztáson gyűjtött X. obvia csigákat, illetve az e területről származó talajmintában talált apró csigafajok egyedeit vizsgáltuk meg Protostrongylus-lárvák jelenlétére. Noha a nyálban élő Protostrongylus-fajok lárváihoz hasonló lárvája van a juhok és kecskék Protostrongylus-fa}a.inak is, ezért a kérődzők tüdőférgeinek lárvái a csigában morfológiailag nem elkülöníthetők a mezei nyúl tüdőférgeinek lárváitól, biztosan állítható, hogy az általunk vizsgált csigákban csak nyúl tüdőféreglárvák fordulhattak elő, mert ezen a területen kiskérődzők legeltetése nem történt, és az ugyanezen a területen, az elszórtan talált bélsár-hullatékok mezei nyulaktól származtak. Ezeknek a csigáknak a vizsgálatát hasonló módon végeztük, mint a mesterségesen fertőzöttekét, de az erősen fertőzöttnek talált X. obvia egyedeket nem lapítottuk teljesen szét, hanem miután a barna lárvákat sztereomikroszkóppal is jól láttuk bennük (4. kép), a héjuk széttörése után a testüket egyben hagytuk, és desztillált vízbe helyeztük azokat. A negyvenhárom, féreglárvát hordozó csigatestet nem légmentesen lefedett Petri-csészében, 0,01 %-os gentamycin tartalmú vízben áztattuk hat héten át, és figyeltük a bennük lévő lárvák viselkedését. A megfigyelési idő után a lassan bomló csigatesteket kiemeltük, és mikroszkópban megvizsgáltuk a bennük lévő lárvák számát és életképességét. 31 ZDÁRSKÁ I960. 53
