A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Brauer-Benke József: A tárogató története

Brauer-Benke József

nádnyelves horvát taroro és a szorb tarakawa a későbbiekben szintén szimpla- nádnyelves klarinétfúvókájú hangszertípussá alakult.

Sárosi Bálint a töröksíp és a tárogató hangszer elnevezéseket kötőjellel írja, mert a két elnevezést egymás szinonimájának is tekinti.61 Pávai István szintén szinonimaként kezeli a töröksíp és a tárogató hangszer elnevezéseket.62 Mátray Gábor a tárogató, a török vagy rákóczi-síp elnevezéseket egy klarinéthoz hasonló, de igen lármás, visító hangszertípusnak írja le, és valószínűnek gondolja, hogy azonos a Bél Mátyás által „tíbiának” nevezett régi magyar nemzeti hangszerrel.63

Csörsz Rumen István és Sudár Balázs a témakörrel bővebben foglalkozó könyvükben hivatkoznak Gyulai Ferenc 1703-as naplójára, amelyből kiderül, hogy van rá példa, amikor a két hangszert egyszerre említik, felvetik annak lehetőségét, hogy két különböző duplanádnyelves nyelvsípot takarhatnak az elnevezések.64 Ré- thei Prikkel Marián nyelvészeti fejtegetésében szintén azt a végkövetkeztetést vonja le, miszerint a tárogató és a töröksíp nem azonos egymással.65 Haraszti Emil a tárogató síp történetiségét vizsgáló tanulmányában rámutat arra, hogy milyen sokféle, sokszor egymástól különböző fúvótestekre is alkalmazták az elnevezést.66 Gábry György szintén azonos hangszernek veszi a tárogatót és a töröksípot, de megjegyzi, hogy a tárogató valószínűleg gyűjtőfogalom.67

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a tárogató szóalak 1611- ben jelenik meg először, de a tárogat ige és annak hangszernévvel való kapcsolata 1585-ből, Calepinus latin-magyar szótárából ismert Billegető síp tarogato síp formában.68 Ennél korábban, a Murmellius-féle 1533-as latin-magyar szójegyzékben is megtalálható ascaula-taragato syp alakban, de Éri Péter szerint a görög eredetű ascaulas alak miatt dudát is jelenthet.69

A töröksíp kifejezés pontos megjelenését illetően megoszlanak a vélemények. Csörsz Rumen István szerint a töröksíp elnevezés magyar forrásokban csak 1643- tól adatolható.70 Sárosi Bálint a 17. század végére teszi a töröksíp elnevezés felbukkanását és a 18. század elejére a gyakoribb előfordulását.71 Gábry György szerint a

16. századtól terjedt el a töröksíp a magyar tábori és rezidenciális zenében.72 Réthei Prikkel Marián a töröksíp kifejezést a 17. századhoz köti, és kimutatja Thököly Imre naplójában, Zrínyi Ilona egyik levelében és Vass György 1684-ből datált napló61 SÁROSI 1998. 95.

62 PÁVAI 1993. 26.

63 MÁTRAY 1984. 142.

64 SUDÁR-CSÖRSZ 1996. 88-89.

65 RÉTHEI 1918. 8.

66 HARASZTI 1918. 246.

67 GÁBRY 1969. 26.

68 TESZ III. 1976. 856-857.

69 ÉRI 2001. 256.

70 SUDÁR-CSÖRSZ 1996. 83.

71 SÁROSI 1998. 97.

72 GÁBRY 1967. 258.

290