A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Brauer-Benke József: A tárogató története
Brauer-Benke József Supka Géza beszámol arról, hogy Jászapátin 1897-ben a toronyőr még egy régi tárogatóval jelezte az órákat.30 Bárdos Kornél kiemeli, hogy a toronyzenészek alkalmazása elsősorban a német nyelvű, illetve a régi szabad királyi városok - mint Sopron, Kőszeg és Buda - hagyománya.31 A szabad királyi városok zenei struktúrája abban különbözött a mezővárosokétól, hogy a zenélés központjában a város zenészei, a toronyzenészek álltak. Nekik egyéb zenélési alkalmaik is voltak - a vendégek fogadása, a városi ünnepeken való előadások idején -, és szinte egyeduralkodó szerepük volt a szórakoztató zenében is.32 Mivel a toronyzenészek kötelességei közé tartozott az őrködés és a tűzjelzés is, ezektől a terhesnek tartott kötelességeiktől igyekeztek szabadulni. Ezért Eger városában külön toronyőröket alkalmaztak, akik trombitával jelezték az időt.33 Székesfehérváron szintén felmentették a városi zenészeket az őrködés alól, és külön toronyőrökre bízták a terhes feladatot, akik trombitaszóval jelezték az órákat, s a tűzés árvízveszélyre is ügyeltek.34 Győrben a tűzjelzés fontossága miatt szintén a szokásos óranegyedenkénti trombitaszó jeladásával ellenőrizték az őrök figyelmét.35 Eger városából az 1866- ból fennmaradt rendelkezésben olvasható, hogy rendszeres kötelessége a toronyőrnek „minden óranegyedben az erkély négy oldaláról jelt adni a síp vagy trombitába az óranegyed számával megegyező egyes belefúvás által”.36 A felsorolt példákból kiderül, hogy sok esetben a toronyzenészek nem azonosak a torony őrökkel. A bártfai toronyzenészek kilenc pontból álló 17. századi esküszövegéből kiderül, hogy a toronyzenész vagy toronymester felügyel a toronyőrökre, és gondoskodik az órák trombitaszóval való jelzéséről, illetve közreműködik a templomi együttesben, és toronyzenét játszik. Bárdos Kornél szerint a toronyzenészség intézménye a 15. században már kialakulhatott, de levéltári adatok csak 1527-ből vannak.37 Bárdos Kornél kiemeli, hogy Kassa, Nagyszombat és Kolozsvár példáját vizsgálva kimutatható, miszerint a korabeli Magyarországon a toronyzenészek és a városi trombitások intézménye nem németes műveltségű, hanem a szabad királyi városok zenei struktúrájához tartozott. Ebből kifolyólag a képzett muzsikus toronyzenészek valószínűleg a korábbi óra, idő és természeti kárjelző funkciójú toronyőrökből alakulhattak ki. Ők képzett muzsikusként a toronyőri kötelességeiktől szabadulni igyekeztek, és ezért sok helyen újra megjelentek a toronyőrök, hogy eredeti funkciójukban működjenek. A toronyőrök 15. század előtti szerepe tehát a tűz és 30 SUPKA 1906. 3. 31 BÁRDOS 1980. 235. 32 BÁRDOS 1990. 22. 33 BÁRDOS 1987. 179. 34 BÁRDOS 1993. 167. 35 BÁRDOS 1980. 235. 36 BÁRDOS 1987. 181. 37 BÁRDOS 1990. 21-40 286
