A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt... seken, tüntetéseken, a sajtóban stb. követelje a Kisgazdapárt megtisztítását. A Viharsarokban 1947 januárjától 1947 márciusáig alig jelent meg olyan szám, ahol ne foglalkoztak volna az „összeesküvéssel”, teljesen kiaknázva az ügy propagandalehetőségeit. A kisgazdapárti sajtó tényszerűen ismertette az eseményeket, de jóval kevesebbet foglalkozott vele. Az újságokat olvasva a kutatónak az a benyomása támad, hogy nem igazán tudták, miképpen jellemző, hogy a párt tagjainak a megvádoltak bűntelenségben való hitéről nem is annyira a helyi kisgazdapárti újságokból, hanem a Baloldali Blokk sajtójából értesülhetünk inkább: „Az összeesküvés felfújt valami, az összeesküvők jó magyar emberek” - tolmácsolja egy vonaton utazó három parasztember szavait az Orosházi Hírek újságírója.49 A kisgazdapárti képviselők a gyűléseiken és a helyi pártsajtó nem utasította határozottan vissza - az ország szovjet katonai felügyelete alatt nehezen is tehették volna - a vádakat. Kivéve Györgyi Lajos orosházi képviselőt, aki kételyeit fejezte ki a vádakkal kapcsolatban a Földmunkás Szakszervezet meghívására Rákóczi-telepen tartott beszámolójában. „Az összeesküvésről szólva - tolmácsolja szavait az Orosháza és Vidéke - mindaddig, míg a bíróság nem döntött a kérdésben, nehéz tiszta képet alkotni az ügyről. Ha a bíróság megállapítja, hogy valóban akadtak elvetemült emberek, akik összeesküdtek a demokratikus rendszer ellen, büntesse meg őket a legszigorúbban. Nehezen tudja azonban elképzelni, hogy Kovács Béla s a hozzá hasonló gondolkodású és magatartású politikusok összeesküdtek volna a demokratikus államrend ellen.”50 Egy idő után a sajtó is és a képviselők is tényként kezelték - legalábbis a nyilvánosság előtt - hogy a párt vezetői között olyanok húzódtak meg, akiknek célja a köztársaság megdöntése, a régi világ visszahozása volt. Ravasz Antal orosházi képviselő 1947. április 26-án Szarvason az „összeesküvők országunkra káros hatásáról beszélt, rámutatott arra, hogy külföldi viszonylatban milyen sokat ártottak nekünk az összeesküvők. Azonban az összeesküvőkön keresztül nem kell azt a tömeget bántani, amely demokratikus meggyőződéssel áll a párt vezetői mögött”.51 Általános védekezési taktika volt, mikor a Kisgazdapárt reakciósoktól való megtisztítását követelték újra és újra, egyre szélesítve az eltávolítandók körét, hogy rámutattak arra, a Kisgazdapárt már végrehajtotta azt, viszont követelték a többi pártoktól is ugyanezt: „Nem csak kisgazda résztvevői voltak az összeesküvésnek, hanem komprommitálva van ebben a Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, sőt még a Parasztpárt is. A különbség csupán az, hogy ezekből a pártokból nem képviselők, hanem kisebb tisztségeket viselő egyének vettek részt az összeesküvésben”52 - nyilatkozta az Alföldi Népújságnak B. Szabó István. 49 Orosházi Hírek, 1947. március 9. Tóth Kornél: Nyílt levél három vásárhelyi kisgazdához. 50 Orosháza és Vidéke, 1947. február 11. 31 Alföldi Népújság, 1947. április 29. A gazdatársadalom seregszemléje Szarvason, a tanyavilágban, Kondoroson, Békéscsabán. 52 Alföldi Népújság, 1947. január 21. B. Szabó István: Az összeesküvésnek kommunista, szociáldemokrata és parasztpárti résztvevői is voltak. A Kisgazdapárt követeli a bűnösök megbüntetését. Megyei választmányi gyűlés a Kisgazdapártban. 275
