A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Deli Tamás - Lodmáyer Nelli: A nagy gombafű - Androsace maxima L. - gyomai populációjának állományváltozásai 2008 és 2011 között

Deli Tamás - Lobmáyer Nelli

3-10 cm magas, tőlevélrózsás, csillagszőrökkel borított szára pelyhes. Levelei világoszöldek, ép szélűek, lándzsásak. Virágai a tőlevélrózsából eredő 1 vagy 2-3 szár tetején, ernyő alakú virágzatban fejlődnek. Az ernyő gallérlevelei lándzsásak, ép szélűek, és sokkal rövidebbek (2-4 mm), mint a kocsányok. A harang alakú csészelevelei hosszabbak, mint a párta. Fehér, fortszirmú pártájának torkában sárga színű gyűrű látható. Virágzása egybeesik a nagy gombafűével, azaz március közepétől áprilisig virágzik.

A cingár gombafű a száraz gyepek nyitottabb növényzetű részeinek faja. Hegy- és dombvidéki lelőhelyei mellett az Alföldön is több helyről ismert. A természetes és féltermészetes vegetációs foltokon kívül megjelenhetnek parlagokon, sőt szántókon is.10

I

Békés megyében a Hármas-Körös gyomai szakaszának gátján, a mentett oldali részen, déli, délnyugati kitettségben több száz méteren keresztül biztosan előfordul, helyenként tömegesen is tenyészik. Élőhelyi igényeik többé-kevésbé megegyeznek a nagy gombafűével, így annak lelőhelyén együtt is előfordulnak (6. kép).

A nagy gombaß gyomai élőhelye

A nagy és a cingár gombafű együttes előfordulása a Hármas-Körös gyomai szakaszának bal oldali gátján, annak mentett oldali részén, nyugati kitettségben másodlagos kevert jellegű vegetációval körülvéve tenyészik. A Gyomaendrőd északkeleti végét elhagyó, Dévaványa felé menő közút és a tőle déli irányban található gátőrház közötti gátszakasz meglehetősen meredek, így valószínűleg ennek is köszönhetően a rajta lévő talaj kisebb mértékben erodálódik. Az erózió, a kisemlősök túrásai, valamint a kitettségből adódó gyorsabb szárazodás miatt kisebb-nagyobb, többé-kevésbé nyílt talajfelszínek tarkítják az egyébként főleg a réti ecsetpázsit (.Alopecurus pratensis) (7. kép) és a tarackbúza (Agropyron repens) alkotta, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által rendszeresen kaszált gyepet. Ezeken a nyílt részeken a térségben megszokott módon, főleg tavasszal, bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaulé), mezei gyöngyköles (Lithospermum arven- sis), olocsán (Holosteum umbellatum) (8. kép), pásztortáska (Capsella bursa-pasto- ris) (9. kép), ködvirág (Erophila verna), bürökgémorr (Erodium cicutarium) (10. kép) által jellemezhető gyomnövényzet tenyészik. Érdekes, hogy ehhez hasonló, kevésbé gyomos nyílt részekkel szabdalt másodlagos löszgyepnek is tekinthető csen- keszes (főleg Festuca rupicola s néhol F. pseudovina) foltok közötti nyíltabb részeken nem vagy sokkal ritkábban jelenik meg. Fontos megjegyezni a sóvirág (Limonium gmelini subsp. hungaricá) (11. kép) viszonylag gyakori előfordulását az adott gátszakaszon, ami a gát alapjául szolgáló talaj helyenkénti sziksós jellegére utal.

10 KIRÁLY et al. 2009. 324.

26