A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt... földmunkás és a polgári értelemben polgárnak nevezett lakosság örömmel látja a szövetkezeteket, mert azt reméli, hogy a túlhajtott haszonkulccsal dolgozó kapzsi tőkések kénytelenek lesznek a szövetkezeti haszonkulcshoz igazodni.”20 Ugyanakkor a szövetkezetek nem kaptak hangsúlyos szerepet a célkitűzések között, így a helyi sajtó sem foglalkozott túl sokat a témával. Államosítás A magántulajdon körüli kérdések közül a Kisgazdapárt helyi sajtója legélesebben a nagymalmok és a nagybankok államosítása ügyében szólalt fel 1946 őszén, 1947 első felében. A Kommunista Párt 1946. évi szeptemberi III. kongresz- szusa után az MKP egyeztetett az SZDP-vel és az NPP-vel, majd október 18-án a három párt átadott egy, a Baloldali Blokk követeléseit tartalmazó levelet, mely többek között tartalmazta a nagymalmok államosítását és a kismalmok állami ellenőrzését a malomuzsora letörése érdekében.21 A levelet azonban már jóval megelőzte a kommunista párt újságjainak hasábjain, így a helyiekben is, a malmok körüli visz- szásságokat és bűncselekményeket feltáró cikkek, lélektanilag előkészítendő a helyi lakosság körében a tervezett lépéseket. „Számítanunk kell rá, hogy a kommunista párt agitációja következtében a malmok körül még jobban kiélesedik a helyzet. A kommunista párt ügyes propagandával kihasználja a malmosok visszaéléseit és a velük szemben mutatkozó s legtöbbször jogos elkeseredést, saját messzemenő politikai tervei szolgálatára. Tetszetős magyarázatok kíséretében az élet újabb területein szeretné érvényesíteni a maga államosító, kisajátító, marxista terveit. Nekünk ezeket a jelszavakat, érdemük szerint, a magunk józanságával kell elbírálni.” - olvashatjuk a Gyulai Kis Újságban. A Kisgazdapárt semmiképpen nem akart beleegyezni az államosításba, félve, hogy az államosítandók köre ezután csak tovább bővül. „Azokkal az érvekkel, amelyeket a kommunista párt most a malmokkal szemben hangoztat, legközelebb a gazdasági élet bármely területét célba lehet venni az államosításra. Ha a bűnös molnárok miatt megszüntetnék a malmok vonalán a magán- tulajdont, legközelebb már a vétkes kereskedők, vagy iparosok miatt a kereskedelem, vagy a kisipar különböző ágainak államosításáról kellene - hasonlóan jól szervezett propaganda hadjáratok kíséretében - tárgyalnunk. Pártunk hajlandó hozzájárulni a magántulajdon korlátozásához a közérdek javára, támogat minden önkéntes társuláson alapuló, a nép vezetése alatt álló, az államhatalomtól független szövetkezetét, de nem hajlandó hozzájárulni az államosítási tervek olyan kiterjesztéséhez, ami teljes bizonytalanságot teremtene a paraszt, a falu és a város dolgozó kisemberei tulajdonában” - olvasható a Gyulai Kis Újságban.22 Álláspontjuk szerint magán- tulajdon alapján álló párt nem egyezhet bele a tervezett államosításba: „Az államo20 Alföldi Népújság, 1946. május 1. Szövetkezeteket a parasztságnak is! 21 VIDA 1976. 230-234. 22 Gyulai Kis Újság, 1946. szeptember 29. Magántulajdon és a malmok. Aláírás: (B. J.) 267
