A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Czirók Zoltán: Egy repülőszázad viszontagságai Aradtól Békéscsabáig (1918-1919)

Egy repülőszázad viszontagságai Aradtól Békéscsabáig (1918-1919)

Nagyhalmágy-Borossebes-Csucsa irányába”. Április 19-én délelőtt például a Bé- késcsaba-Síkszöllős-Máriaradna-Békéscsaba, délután pedig a Békéscsaba-Tótvá- rad-Békéscsaba útvonalon végzett felderítő repülést a század egy-egy gépe. Ezen a napon egyébként négy UFAG C.I típusú (161.149, 161.160, 161.180 és 161.183 sorozatszámokkal) és egy Hansa-Brandenburg C.I típusú felderítőgép állt bevethető állapotban az alakulat rendelkezésére.27 A két nappal későbbi jelentés a repülőképes gépek számát három UFAG és egy Hansa-Brandenburg gépben adta meg.28

A békéscsabai reptérre több alkalommal is érkeztek repülőgépek a fővárosból. Április 14-én az albertfalvai 2. repülőszázadtól Debreczeni Károly pilóta és Smerd Dezső megfigyelő szállt le a toborzási lajstromokkal, majd április 19-én ugyanezen századtól Csertőy János pilóta és Kappel Lajos megfigyelő röpiratokat szállított Békéscsabára a 161.186 jelű UFAG C.I-es fedélzetén.29

Április 16-án a román királyi csapatok támadást indítottak, amelynek következtében gyakorlatilag felső irányítás nélkül, rendszertelenül folyt a vörös csapatok visszavonulása. Az állandó hátrálás során demoralizálódott egységek a fronton szinte sehol nem vállalkozhattak ellenlökésre, így a 6. hadosztály április 26-án éjszaka feladta Békéscsabát - ezzel elveszett a 6. repülőszázad reptere is.

Az alakulat a románok elől kénytelen volt visszavonulni az ország belseje felé. Április 26-án az egységet közvetlenül a hadsereg-parancsnokság alá rendelték, új állomáshelye Abony-Sashalom lett, irányításával pedig Schwéger Bélát bízták meg, akinek a századot haladéktalanul át kellett vennie, helyettese Tauth Géza lett.30 Április 27-én 15.00 órakor a repülőszázad jelentés szerint négy üzemképes géppel rendelkezett.31

A század már a következő napon kiküldött egy gépet, hogy felderítse a román csapatok mozdulatait. Bodó Béla pilóta és Örvös Pál megfigyelő a 161.183 jelű UFAG C.I-es fedélzetén Szolnok-Mezőtúr-Gyoma-Mezőberény-Békéscsaba útvonalon repült. Békéscsaba vasúti állomásán két mozdonyt láttak üzemben, a különböző vágányokon pedig kb. 300 tengely állt, míg a Békéscsaba-kondorosi műúton több csoportban menetelő katonaságot figyelt meg a gép személyzete.32 A repülőgép azonban nem tért vissza a repülőtérre, valószínűleg valahol útközben kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk.33

A viszontagságokkal teli utolsó napoktól függetlenül is igyekezett ellátni feladatát a század. Május 1-jén az újdonsült századparancsnok részletes jelentést adott a helyzetükről:

27 HL, MTK iratai. A Hadügyi Népbiztosság 37. osztályának jelentése - 1919. április 19. sz. n. 110. d.

28 HL, MTK iratai. Telefonjelentés - 1919. IV. 21. sz. n. 110. d.

29 HL, MTK iratai. Repülések nyilvántartása. 2. repülőszázad, április hó. 63. d.

30 HL, MTK iratai. 1110/bk. 27. d.; 427/2, 427/3, 427/4 hdm. 46. d.

31 HL, MTK iratai. 427/sz. n. 63. d.

32 HL, MTK iratai. 429/sz. n. 63. d.

33 HL, MTK iratai. 428/sz. n. 63. d.

257