A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Czirók Zoltán: Egy repülőszázad viszontagságai Aradtól Békéscsabáig (1918-1919)
Czirók Zoltán sa miatt veszélybe került az aradi repülőtér. Bár a város csak a demilitarizált területhez tartozott - ahová francia csapatok érkeztek, szétválasztva a román és jugoszláv hadsereget a magyar katonai egységek működése egyre több akadályba ütközött. Ezért december 31-én megkezdték a repülőtér anyagainak bevagonírozását, és január 8-án be is fejezték azt, ám a Szegedre tervezett átszállítás meghiúsult. Korbuly százados január 9-én kelt jelentésében részletesen beszámol erről: „...az eddig Aradon állomásozó szegedi 5. és aradi 6. röposztályok anyagának bevagonírozása a tegnapi nappal befejezést nyert. Az indítható gépek Szegedre lettek átrepülve és a legénység egy része már szintén bevonult. A szállítmány azonban (50-60 vagon) még mindig az aradi állomáson áll, mert a francia parancsnokság azt lefoglalta, csupán a csukott vagonok közül sikerült néhányat kerülő utakon az aradi állomásról elhúzatni. A szállítmányt azonban mégis meg akartuk menteni és rendeltetési helyére juttatni, ez a legutolsó kísérletünk azonban nem sikerült, mert a francia parancsnokság mielőtt a szállítmány a legközelebbi állomásra bejutott volna már intézkedett, hogy a szállítmányt azonnal hozzák vissza Aradra. Ekkor érintkezésbe léptünk a francia parancsnoksággal, mely határozottan kijelentette, hogy a szállítmányt semmi szín alatt sem fogja Aradról kiengedni, hanem alakít egy vegyes bizottságot, amely megállapítja, hogy az anyagnak melyik része magyar és melyik része osztrák gyártmány, mert ők csupán a magyar gyártmányú anyagot hajlandók Aradról elszállíttatni. Jelentem továbbá, hogy a már Szegedre megérkezett legénység részére ott az elszállásolásra rendes hely egyáltalán nincs, Monti főhadnagy ki a legénységet Szegedre vezette, a legénység kérelmére jelenti, hogy a legénység tényleg nincs megfelelően elhelyezve. Az anyag bevagonírozása sokba került, mert a csekély számú legénységgel azt nem lehetett volna megcsinálni, és így kénytelen voltam a bevagonírozást drága munkásokkal csináltatni. Eltekintve ezektől a költségektől, a bevagonírozott anyag és gépek teljesen tönkre mennek a rossz időjárás következtében. Kérem a parancsnokság sürgős intézkedését arra nézve, hogy most már ezek után az itteni osztályok mit csináljanak, mert a franciák az anyag elszállítását nem engedik meg, a közös bizottság összehívása bizonytalan, és az anyag ezalatt az idő alatt teljesen tönkre fog menni egyrészt mert a vagonokból széjjel lopkodják, másrészt pedig az esős időjárás a nyitott vagonokba berakott és ponyva hiányában be nem takart gépeket teljesen használhatatlanná fogja tenni.”15 Összesen nyolc gépnek sikerült átrepülni Szegedre még január 4-én és emellett 10-12 vagon repülőanyagot (főleg orosz eredetű gépeket) tudtak megmenteni.16 A lefoglalt anyag mennyiségéről több adat is fennmaradt - a franciák állítólag 24 15 HL, PDF iratai. 8/bk. - 1919. 30. d. 16 HL, MTK iratai. Repülőgépek nyilvántartása. 201.985. Lü. 28/a d. A későbbi kiutalási jegyzékből ismert, hogy az osztály öt Hansa-Brandenburg C.I-ese közül három Szegedre repült át - 26.06 (17258), 61.15 (17429) és 61.68 (17462) sorozatszámokkal (zárójelben a motor száma) - míg kettő Albertfalvára - 26.35 (17181) és 169.43 sorozatszámokkal. 254
