A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Novák László Ferenc: Adatok az Alföldre, Békésbe, a XVIII. században végbement migrációhoz Kis-HOntból

Adatok az Alföldre, Békésbe, a XVIII. században végbement migrációhoz... hatalmas területet vett el a jobbágyságtól (a jobbágytelken felüli földterületből, a remanenciális földekből alakította ki a majorsági gazdálkodását a belső határon, va­lamint Bércéi telepes községet Cegléd nyugati határán, az irsai határszélen), egy egésztelkes jobbágy a szántóval és réttel együtt összesen 93 hold nagyságú földbir­tokkal rendelkezhetett.13 A ceglédi egytelkes jobbágynak tehát két és félszer nagyobb birtoka lehetett az úrbéri törvényben meghatározott teleknagyságnál. Ugyanakkor - ha számításba vesszük azt, hogy egytelkesnél nagyobb jobbágybirtokok is voltak Cegléden - száz hold feletti nagyobb birtok sem számított ritkaságnak. A hatalmas pusztasággal rendelkező Békésben földbőség jelentkezett, ennek ellenére azonban a Harruckern-birtokon telepített helységekben nagyobb paraszt­jobbágyi birtokok nem alakultak ki. Az úrbéri törvény alapján egy egész jobbágyte- lekhez az első osztályú földminőség alapján 24 hold szántóföldet és 12 hold kaszá­lórétet számítottak, összesen 36 hold nagyságú volt egy sessio. Mezőberényben például az úrbéri összeírás 1771-ben készült el. Egésztelkes jobbágy nem volt, a legnagyobb jobbágybirtok 1k sessionak felelt meg.14 A földbőség, a szabad vallásgyakorlat nagy vonzerőt gyakorolt a Felső-Ma- gyarországon élő, mostohább körülmények között létező, hegyvidéken gazdálkodó szláv jobbágyság számára. Nemcsak több földet vehettek birtokba, hanem jobb mi­nőségűt is, amely szélesebbre tárta számukra a mezőgazdálkodás lehetőségeit, a jobb élet megvalósítását biztosítva ezáltal. Kishont vármegye helységeinek úrbéri felmérése alkalmával - mint utaltunk rá -, kérdőpontok alapján tisztázták az úrbéri viszonyokat. Megállapítható, hogy többségében kisebb jobbágybirtokok voltak számos földesúr tulajdonában felapró­zódva. A falvak jelentős hányadában volt a pusztatelek. Néhányban azonban na­gyobb számban fordul elő, ami az elvándorlásnak is tulajdonítható. Ezeket emeljük ki az alábbi táblázatban összefoglalva.15 13 NOVAK 1982. 14 NOVÁK 2002. 243. 15 MOL HTL C 59. 113-114. c. 1-33. sz. 237

Next

/
Thumbnails
Contents