A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai
Seres István dolgait illető tárgyaknak folytatások és elintéztetések végett a’ mai alól meg íratott napon, hellyen és esztendőben egybegyülekezvén kisebb gyűlést tartottunk volna, akkoron ezen Nemes megyében, Kabolapataka helységben resideáló földmérőnk, Csatári István úr hozzánk bényújtott esedező levelében az eránt folyamodót alázatoson, hogy az esedező leveléhez mellékezett, nemességét tárgyazó és megyénk törvényszéki hitelesítő kiküldöttségébe meghitelesíttetett esketést részére hiteles petsét alatt adnék ki, mely kéréshez képpest azon esketést ide által írattuk, a’ mely szóról szóra így következik: Alább írtak ezennel megesmérjük és bizonyítyuk, hogy mi ezen Nemes Máramaros vármegyében fekvő, és Kabolapatak nevezetű helységben lakozó Nemes Nemzetes és Vitézlő Csatári István földmérő úrnak részére és kérésére az ide alább béírt kérdőpontokra a következő esketést vittük légyen véghez Szigethen, az alól feljegyzett időben: Kérdőpontok lör. Esméri-é a tanú Tekintetes Nemes Ugocsa vármegyébe, Halmiba lakó királyi postamester, Nemes Csatári Gábor, és ezen Nemes megye első földmérőjét, Nemes Csatári István urakat? Ha esmeri 2ör. Vallja meg letett hüte alatt a tanú, honnan származtak ezen két egy testvérek közzül az edgyik Halmiba, a’ másik pedig ide, Szigethre, s mi okra való nézve? 3or. Esmerte é a tanú az eskettető úrnak úgy testvéreinek attyát és annyát, tudja-é, hogy hívták azokat? 4er. Hány esztendeje, hogy elszármaztak születések hellyéről? 5ör. Kit tud jó tanúnak kinevezni? Következnek a tanúk vallomásai. Első tanú, Sipos György szigethi lakos, mintegy 60 esztendős, megeskettet- vén, s kérdeztetvén, valja az: lre. Mind Halmiba lakó Nemes Csatári Gábor postamester, mind ennek testévért, Csatári István földmérő urakat jól esmérem, mert ezen úrnak hajdúja is voltam Szigethre lett származása után. a’ 2ra. Mind Nemes Csatári Gábor úr, mind az eskettető úr Szabad Királyi Debretzen várossából származtak, áhol szép kőházak is volt, mellyet, midőn az eskettető úrnál három ízben is mint hajdúja, Debretzembe jártam mutatott, mert már akkor el volt adva, mind kettejeket hivataljaik hozták ki elébbeni lak hellyekről. a 3ra. Az eskettető úr édes attyát Jánosnak hívták, a’ mint azt az eskettető úrtól több ízben hallottam, mert már ekkor meg hóit volt, hanem az édes annyát, a’ kit Hertzeg Erzsébetnek hívtak, jól esmértem, mert ez az eskettető úrnál lakott haláláig. a 4re. A nevezett uraknak születések hellyéről lett kiszármozásoknak lehet mintegy 28 esztendeje. a 5re_. A feleségem, a’ki az eskettető úr édes annyával jött ki Debretzemből, jó tanú lehet. 216
