A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai

A Sarkadi Csatáry család iratai falva Hellységet a’ török elfoglalván, János fiának és Komáromi István vejének meghagyta, hogy azt törvénnyel vegyék vissza, hozzá tévén ezekhez azon 1677kbe december 19kén költ azon zálogos levelet is, melynél fogva Csatári Ersébeth Vezendi Antalné a’ sarkadi volt kapitány, Csatári János édes attya után a’ testvérje, Jánosra szállott, s általok megosztott azon rész jószágot, mely an­nak fiára, Bálintra szállott, 90 tallérokon megvette. Annakutánna Ősi Gáspár azon quietántiáját, melyben elesméri és bizonyíttya, hogy azon 300 magyar forintot vette volt, 1686. esztendő Karátson hava 28kán visszafizette: azután A’ Csatári Hellysége 1678k esz téridő április 4kén kiadott, azután pedig 1694k esztendő October 9kén megújított azon betsű leveleket, melynél fogva először ugyan debretzeni lakos Csatári Bálint, annakutánna pedig Csatári János, a’ Csatári hegy Domoszló nevet viselő szöllőjöket megbetsültették; sőt ezekhez ragasztva Erdélyi Szabó Mihály, a’ Csatári Borbála fia és ennek testvére, Csatári János, a’ Csatári Bálint fia azon 1714k esztendőbe november lOkén költ recognitiolálissát is, melyben a’ köztök megosztott nagyobbik szőllőről megesméri, hogy azt Csatári János magához vévén a’ töbre becsült 30 rénes forintot is lefizette: hozzá tévén azon eladó s vevő levelet is, melynél fogva a’ közelebbis említett Szabó Mi­hály a’ debretzeni Tótzos Kertben való szőllőjét, meljet a’ Csatári Bálint testamen- tomából nyert a’ báttyának, Csatári Jánosnak, a’ Csatári Bálint fiának 1721k esz- tendőbe September lő napján eladott. Ismét az 1736k esztendő május 5kén kiadott azon recognitionálissát Csatári Katá­nak, Dobozi János házas társának, melybe elesméri, hogy a’ testvérétől, Csatári Istvántól, az attyokról, Csatári Jánosról reájok maradt debretzeni házok őtet illető 300 rénes forintból álló részét felvette; sőt azon 1739k esztendő September 23kán költ osztály levelet is, melynél fogva ezen Csatári Kata Csatári István testvérjével, az attyok, Csatári János reájok maradt javaira megosztoztak. A’ melyek után bemutatván azon keresztlevelet is, mely azt bizonyíttya, hogy a’ közelebb em­lített Csatári Istvánnak János fia született 1730k esztendőbe, ennek pedig az instáns fia, Gábor ugyan 175 lbe, István ismét 1760k esztendőbe lettek a’ világra. Végre, hogy ők Debretzen várossából, a’ hol az elejek az török által lett ezen részek elfoglalásától fogva laktak, Gábor ugyan Halmiba, István pedig vármegy e-földmé- rőségi hivatalra Nemes Máramaros vármegyében származtak, egy authenticált in- quisitioval erőssítik. Azt is bizonyíttyák egy más mátriculáris atractussal, hogy az instáns István­nak Jósef fia legyen, a’ ki már Nemes Debretzen várossától az eleinek főbb hivata­lok viseléséről bizonyságot nyert, és kérik, hogy mivel ezekből mind a’ nemességek fundamentoma, mind az impetrá- tortól az előmutatott geneologia szerént való leszármazást, mind a’ szakadatlan ne­197

Next

/
Thumbnails
Contents