A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai
A Sarkadi Csatáry család iratai semmi sem bizonyítja. Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy ilyen nevű nemes család Mezőgyánban is élt, ők viszont Nagyszalontáról származtak.19 Jóval többet tudunk ugyanakkor a hajdúszoboszlói Csatáry család nemességigazolási peréről. Ők 1794-ben indítottak pert Bihar vármegye előtt, és a Hajdúkerülettől a nemesi származásukat igazoló tanúk megesketése mellett az 1702. évi hajdúösszeírásból ősük nevének kiadását, majd a Bocskai-féle diplomából az 1605- ben megnevezett Csatáry János százados [!] nevének kiadását kérték. Ez utóbbi kérés egyértelműen a korponai kiváltságlevélben szereplő Csatáry János hajdúkapitányra vonatkozik. A Hajdúkerület azonban nem teljesítette a kérést, mivel sem az 1702. évi hajdúösszeírás, sem pedig az 1720. évi országos összeírás nem tartalmaz ilyen vezetéknevű szoboszlói családot, és a Csatáry Jánostól való egyenes ági leszármazás sem találtatott igazoltnak. Herpay szerint a család egyes tagjai ez idő tájt (1798-ban) Békésen is éltek, 1807-ben pedig három szoboszói családtag is hajdú- nemesedési pert indított. A tudós történész egyébként úgy vélte, a szoboszlói Csa- táryak az 1740-es években Kismarjáról odakerült Csatáry János leszármazottai voltak, mivel korábban nem találkozhatunk ilyen nevű családdal.20 A Csatáry család Sarkadon A szakirodalomban idézett források a város hajdúkorából összesen négy kapitányt neveznek meg. 1606-ban még Dormáni Pétert említik sarkadi kapitányként a szalontai hajdúk birtokbaiktatása kapcsán,21 egy évvel később viszont már Csatáry János tölti be ezt a posztot, és bizonyíthatóan még 1610-ben is ő állt a helyőrség élén.22 1616-1621 között (Dobozi) Veres Márton dobozi földesúr a sarkadi kapitány,23 aki korábban is fontos posztokat töltött be: Bocskai hadjárata idején ő volt a tokaji várnagy (1605), később pedig nagyváradi vicekapitányként említik (1613). A szalontai hajdúk 1626. évi birtokba iktatásakor már újból Csatáry Jánosnak hívták a sarkadi kapitányt.24 A korábbi szakirodalomban éppen ez alapján gondolták úgy, hogy az idősebb Csatáry halálát követően előbb Veres Márton került a helyére, majd annak elhunytéval nevezték ki az ifjabb Csatáryt, aki aztán 1659-ig, tehát közel négy évtizeden át viselte tisztjét. Újabban viszont számos forrás igazolja, hogy Veres Márton kapitányságával egy időben egy Csatáry János a privilegizált nagyváradi lovas hajdúk parancsnoka volt, ezért számunkra is úgy tűnt logikusnak, hogy vele azonosítsuk az 1621 utáni időszakban sarkadi kapitánnyá kinevezett ifjabb Csatáryt. A Csa19 Egyébként Márki Sándor is említést tett arról, hogy Csatáryak a monográfiája írása idején is éltek Sarkadon, de eltérően a fenti forrásban szereplő Csuta, Leelőssy, Márky, Nándory és Tóth családoktól, őket nem sorolta a sarkadi nemescsaládok közé! MARKI 1877. 132. 20 HERPAY 1926. 111, 119; rövid összefoglalása: NAGY-NYAKAS 2001. 95. 21 ROZVÁNY 1870. 32-33. 22 1610. október 24-én „fejedelmi embereként ő iktatta be a szalontai hajdúkat a város birtokába. BORDÁS 2008. 28. 23 1616-ban már sarkadi kapitányként szabadította fel tizennyolc dobozi jobbágyát. HAAN 1870/2. 217-220. 24 ROZVÁNY 1870. 47. 177
