A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Martyin Emília: A magyarországi románok bázismúzeuma
A magyarországi románok bázismúzeuma című szakmai megbeszélést szerveztek, a fiatalok ösztönzése érdekében pedig az aradi Művészeti Gimnázium ruhatervezői osztályának végzősei számára megszervezték a kenderből készült mházati divatcikkek vetélkedőjét. „A kulturális identitás számít - Határon átívelő program a szellemi örökség megőrzéséért a DKMT régióban” volt a címe a 4. közös PHARE projektnek.16 A kutatás a majdani Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár autópálya útvonalán található nyolc településen zajlott. Célja a helyi kulturális örökség feltérképezése és azonosítása volt, különös tekintettel a szellemi örökségre, és annak egy adatbázisban történő megőrzésére. Az autópálya megépítése elkerülhetetlenül előidézi a regionális fejlődést, ami jelentős változásokat hozhat a hagyományos kultúra területén. Ezért fontos célkitűzés volt a különböző etnikai közösségek lokális szellemi örökségének megóvása és átörökítése a következő generációk számára. Ennek érdekében megtörtént a diákok ismereteinek tesztelése saját hagyományaikról, beszélgetések folytak az etnikai-kulturális identitás megőrzésének jelentőségéről. A „Nagymama legjobb receptje” című, két helyszínen megrendezett vetélkedő elősegítette az önmeghatározó kulturális elemek azonosítását. A projekt megvalósításában hangsúlyt kapott a kutatás folytatásának lehetősége és szükségessége. Lehetővé vált ugyanis, hogy más szervezetek, intézetek és etnikai kisebbségi egyesületek is folytassák a hagyományok megőrzésére és tovább- örökítésére vonatkozó kutatásokat. Az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága legutóbbi közös PHARE CBC projektjének címe „A román és a magyar falu az európai uniós integráció tükrében - határon átívelő program a lokális kulturális identitás megőrzéséért” volt (19. kép).17 A projekt olyan programokat (kutatás, szemináriumok, kiállítások, film, könyvbemutató) foglalt magában, amelyek célja a két megye román és magyar falvainak kulturális identitását meghatározó hagyományos tevékenységek kutatása, népszerűsítése volt. A projekt résztvevői egyrészt fontosnak tartották ezeknek a hagyományos foglalkozásoknak egy lehetséges lokális brandként való konzerválását, másrészt pedig igyekeztek a sajtón keresztül európai elismertséget szerezni ezen hagyományoknak. A bibliográfiai adatokra és levéltári kutatásokra alapozott terepmunka összesen tizenkét településen történt, a kutatás tárgya pedig a sertéstartás és húsfeldolgozás, a szőlőművelés és borkultúra, a pálinkafőzés, továbbá a kenyérsütés volt. A kutatás részét képezték az ezekkel a hagyományos tevékenységekkel kapcsolatos európai uniós elvárások és előírások, valamint a két ország viszonylatában hozzájuk kötődő törvényi rendelkezések. A helyszíni vizsgálatok során készült interjúk a parasztság szemszögéből mutatják be, hogy az Európai Unió által megszabott előírások betartásával hogyan tud16 COLTA-MARTIN-CSOBAI 2008. 287. 17 COLTA 2009. 216. 155
