A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Martyin Emília: A magyarországi románok bázismúzeuma
Martyin Emília jelentek meg román nyelvű írások a kötet hasábjain a megyei múzeumban végzett kutatások eredményeinek felhasználásával. Ami a néprajzi kötetek tartalmát illeti, kezdetben a folklórtémák túlsúlya volt a jellemző, hiszen ezek őrizték meg legpregnánsabban a nemzetiségi specifikumokat, de később az állattartás, népi textíliák, gyógymódok, népzene feldolgozásával, dialektológiai kutatásokkal bővült a vizsgált területek köre. A másik tartalmi szempontú jellegzetesség az volt, hogy a dolgozatok túlságosan Békés megye centrikusak voltak, és mindvégig háttérben maradt a Hajdú- Bihar és Csongrád megyében élő románok hagyományos kultúrájának kutatása. Ez utóbbi azért is lett volna fontos, mert ezekben a vegyes lakosságú falvakban sokkal gyorsabb az asszimiláció, az itt élő román közösségek alig beszélik anyanyelvűket, és már csak igen rövid ideig, töredékesen tudják megőrizni a régi tradíciókat. A néprajzi kötetsorozatnak mindvégig fontos funkciója volt a tudományos feldolgozás mellett az ismeretközvetítés, a népszerűsítés. Igen korán megfogalmazódott a nemzetiségi oktatásban dolgozók részéről ezeknek a kiadványoknak a hasznossága, ami a tanulmánykötetek összeállítása során nem volt elhanyagolható szempont. Az új Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott népismereti oktatás a román iskolákban nem valósítható meg az utóbbi években megjelent történeti-néprajzi- nyelvészeti publikációk nélkül, a kerettanterv főként az ezekben közölt ismeret- anyagot közvetíti a tanulók számára. A 2005-2006. év folyamán elkészültek az Oktatási Minisztérium megbízásából az általános iskolai és gimnáziumi népismereti tankönyvek, melyek összeállítása során a szerzők a megjelent publikációkra, köztük a néprajzi kötetsorozatra is támaszkodhattak. A román néprajzi kötetsorozat az utóbbi néhány évben kialakult sokrétű és sokirányú szakmai kapcsolat révén egyre inkább a figyelem középpontjába került, a magyarországi románok néprajzára vonatkozó eredményeket hasznosítja a román néprajzi kutatás. 1993-ban alakult meg a Magyarországi Románok Kutatóintézete azzal a céllal, hogy koordinálja a kutatásokat, előtérbe helyezze a legfontosabbnak és legsürgősebbnek ítélt kutatási területeket. A Magyarországi Románok Kutatóintézete megalakulása óta fontosnak tartja az anyanyelvi publikációk megjelentetését, ezért örvendetes módon könyvkiadásra is vállalkozik. Ezzel tulajdonképpen publikációs lehetőséget teremt a hazai románok történetével és néprajzával foglalkozó kutatóknak is. A kezdetben a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, majd a Kutatóintézet kiadásában megjelent Izvorul című néprajzi füzetsorozat lapjain a népi kultúra legkülönbözőbb területeiről találhatunk anyanyelven publikált írásokat, adatközléseket. Az először 1982-ben megjelent Izvorul című füzetsorozatnak eddig 31 száma jelent meg (14. kép). Jelentős szerepet tölt be a románok tudományos kutatási eredményeinek bemutatásában a Lumina című társadalmi, kulturális, tudományos folyóirat, amely történeti, nyelvészeti, irodalmi és művészeti írásokat publikál (15. kép). A Kutatóintézet mindkét kiadványát a bázismúzeum munkatársai szerkesztik, s természetesen írásaik is megjelennek mindkét publikációban. 152
