A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Martyin Emília: A magyarországi románok bázismúzeuma
Martyin Emília kosság (szerbek, románok, szlovákok, németek, romák) történetét és néprajzát, az együttélés évszázadai alatt bekövetkezett kölcsönhatások során kialakult sajátos népi kultúráját. A kiállítás 2010-ig volt látogatható a Munkácsy Mihály Múzeum állandó kiállításaként. Azóta a megyei múzeumi szervezet honlapján megtalálható virtuális tárlaton láthatóak a magyarországi szlovák és román nemzetiség tárgyi kultúrájának reprezentatív emlékei.9 A múzeumi szervezet gazdag román anyagából több időszaki kiállítás is készült. A Munkácsy Mihály Múzeumban volt megtekinthető 1983-ban a megyei szlovákok és románok történetét bemutató időszaki kiállítás A Coresitől a Calendarul nostruig - Fejezetek a dél-alföldi szlovákok és románok művelődéstörténetéből címmel (8. kép). 1985-ben, Budapesten, Fejezetek a magyarországi románok történetéből és néprajzából című kiállítást rendeztek a bázismúzeum munkatársai.10 11 Tö- rökszentmiklóson, Magyarcsanádon, Battonyán és Méhkeréken néprajzi témájú kiállításokon ismerkedhetett meg a látogató közönség a hazai románság kultúrájával. A bázismúzeum, az évtizedek során összegyűjtött tárgyi értékeket több alkalommal is bemutatta Gyulán, abban a városban, ahol az összes országos román intézmény működik. Az időszaki kiállítások közül a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége történetét bemutató, 1988-ban a Dürer Teremben megrendezett kiállítást említjük meg.11 A magyarországi románok első és eddig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán. A lakóháznak a hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási és berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték. A lakóház berendezése főként helyi néprajzi anyagból történt, de a múzeum törzsgyűjteményébe tartozó, leltározott tárgyak is gazdagítják mind a mai napig a tájház anyagát (9. kép). Szellemi hagyományok A néphagyományok elhalásának, az anyanyelv visszaszorulásának folyamata miatt a magyarországi románok néprajzi kutatásának másik fontos feladata a hagyományok rögzítése, megörökítése. A kutatási témákat természetszerűen meghatározta a hagyományok meglétének, megőrzöttségének mértéke az adott településeken. A szellemi hagyományok gyűjtése előzetesen összeállított kérdőívek felhasználásával, magnetofonkazettára való rögzítéssel történik, ugyanis így a hagyományok mellett megőrződnek a tájnyelv helyi sajátosságai is. A gyulai múzeum hanganyagtára több ezer perces hangzós anyagot tartalmaz. Az elmúlt években vizsgált témák közé tartoztak a jeles napi szokások, a családi élet szokásai, a hiedelemalakok és mágikus eljárások, a ragadványnevek, a hagyományos paraszti öltözet, a kenderfel9 www.munkacsy.hu 10 CSOBAI 1996. 12. 11 A kiállításhoz katalógus is készült: CSOBAI 1988. 150
