A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Martyin Emília: A magyarországi románok bázismúzeuma
Marty in Emília nos folytatta, akinek a hagyományos állattartás és a népszokások tárgykörében publikált tanulmányai szintén saját gyűjtésein alapultak.2 A román nemzetiségi, főként a néprajzi kutatások fejlődését hátráltatta, hogy nem volt elég hazai román szakembere a területnek, a magyar kutatók közül pedig csak igen kevés beszélte a román nyelvet. A magyarországi románokkal kapcsolatos néprajzi kutatások jellemzője az volt, hogy olyan területek feldolgozására törekedett, amelyek az etnikus jegyeket hangsúlyosan hordozzák (pl. népszokások, nép- költészet, néphit, néptánc), ritkábban találhatunk írásokat pl. a földrajzi-társadalmi környezet által természetszerűleg determináltabb tárgyi néprajzzal kapcsolatosan (1-2. kép). A Békés megyei múzeumi szervezet és a román bázismúzeum A magyarországi románok történetének és néprajzának kutatása az 1974. évtől a Békés megyei múzeumi szervezet hatáskörébe tartozik országos gyűjtőkörrel.3 A minisztériumi döntést, hogy a Békés megyei múzeumi szervezet a hazai szlovákok mellett a románok bázismúzeumaként működjön, feltehetőleg az indokolta, hogy Békés megyében élnek a legnagyobb számban románok, s a leltárkönyvek adatai szerint az 1970-es évek elejéig a megyei múzeumi szervezet történeti és néprajzi gyűjteményeiben a románságra vonatkozó tárgyak és adatok száma igen csekély volt. A megyei fenntartású intézmény Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megye román közösségei történeti múltjának, népi kultúrájának vizsgálatát két munkatárs, Csobai Lászlóné történész és Martyin Emília néprajzos főmuzeológus alkalmazásával végzi. Feladatuk a román nemzetiségre vonatkozó néprajzi tárgyak, történeti dokumentumok, valamint a szellemi kultúra emlékanyagának gyűjtése és folyamatos feldolgozása mellett a hazai románság története és néprajza különböző területeinek publikációkban való feldolgozása, kiállításokon és előadásokon való bemutatása, népszerűsítése. Az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági változásai nem hagyták érintetlenül a nemzetiségi közösségek népi kultúráját. A gazdálkodási mód megváltozása, a régi lakóházak lebontása miatt a hagyományos paraszti kultúra feleslegessé vált tárgyi emlékeinek nagy része megsemmisült. A felgyorsult átalakulási folyamat, valamint a magángyűjtők felvásárlásai miatt még sürgetőbb és fontosabb feladat lett az etnikus jegyeket hordozó tárgyak gyűjtése (3-4. kép). A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága tehát közel négy évtizede végzi a hazai románság történeti-néprajzi kutatását. A plusz feladatokkal járó bázistevékenység költségeit saját költségvetéséből fedezi, nem rendelkezik a feladathoz szükséges központi anyagi támogatással. 2 A megyei múzeum kezdeti román vonatkozású tevékenységéről: MARTYIN 2010. 142-150. 3 MARTYIN 2004. 146
