A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Farkas Roland: Adatok a Tiszántúl csigafaunájához III. A Szamos hullámtere és a Tisza hullámterének Tiszabecs és Tiszakóród közötti szakasza
Adatok a Tiszántúl csigafaunájához III. Fás ültetvények A fás ültetvények közé sorolhatók az akácosok és a nyárfatelepítések. A hullámtereken szinte minden nagyobb kiterjedésű erdőben voltak akácos vagy telepített nyáras erdőrészek. A természetközeli állapotú erdőkkel való közvetlen szomszédság miatt általában az ültetvények faunája is hasonló volt a szomszédos ligeterdős erdőrészletekéhez. Itt is tapasztalható volt a puhafaligetekhez hasonlóan a vízszint feletti magasság; a mélyebben fekvő, gyakrabban elöntött, esetleg iszappal erősebben borított talajú erdőkben kevesebb faj került elő. A magas aljnövényzetű, idősebb nyár- fatelepítések faunája számos értékes tagot tartalmazott, a puhafaligeteknél említett fajok ilyen élőhelyeken is előkerültek. Ki kell emelni a ligeterdőktől távolabb, kis erdőfragmentként megjelenő akácosokat is. Ezek a többi fás élőhelytől távol eső erdők sok helyen az erdei fauna refugiu- mai, amelyek antropogén eredetük ellenére mindenképpen figyelemre érdemesek. Kubikgödrök A töltést a folyók felőli oldalon, hosszú szakaszokon kubikgödör sorok kísérték. Az egyes kubikgödrök kiterjedése, mélysége, a borító vegetáció meglehetősen különböző volt, ezért a kubikgödröket nem lehetett egységesen kezelni. A rendszeresen és sokáig vízzel borított kubikgödrökben mocsarakra jellemző, közönséges, vízi életmódú fajok domináltak. A magasabban fekvő kubikgödrökben a szukcesz- sziós sor végét a ligeterdők képviselték, ezeken az élőhelyeken a Drobacia bánátién, a Monachoides vicinus is megtalálta életfeltételeit. A Tisza vizsgált hullámterén megfigyelhető volt, hogy az általános hullámtéri viszonyokhoz képest szárazabb élőhelyeket kedvelő fajok többnyire a töltés közelében, kubikgödrök környékén fordultak elő, és a hullámtér középső sávjában vagy a part közelében csak kivételesen jelentek meg. Ezek közé tartozott az Euomphalia strigella, a Helix lutescens, a Truncatellina cylindrica és a Vertigo pygmaea is. A későbbiekben érdekes lehetne annak vizsgálata, hogy ezek a fajok a nagyobb árvizeket a hullámtéren vészelik át, vagy a nagyobb árhullámok közötti időszakokban a töltés gyepjeiről kolonizálják újra meg újra a területet. Kiemelkedő jelentőséggel rendelkező területek Komlódtótfalu környéki ligeterdők Komlódtótfalu a magyar-román határon fekszik, közvetlenül a Szamos mellett. Közigazgatási területén a folyó jobb partját természetes állapotú ligeterdők jellemzik. A községtől északra egy kb. 10 hektáros ligeterdőfolt található, amely egy kanyarulatban a teljes hullámteret kitölti. Az erdőben Drobacia banatica és Monachoides vicinus szép állománya él. A tőle délre, a belterülettől DNy-ra eső keskeny ligeterdősávban az M. vicinus-nak még nagyobb állománya él. A környéken legna37
