A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Mihályról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása bemutatásának ürügyén
Gyarmati Gabriella Munkácsy ezt a művét is modellfotók, vázlatok és tanulmányok sorával készíti elő. Közismert az a több példányban is fennmaradó, a keresztre feszített alakjához készülő fotó, amelyen látható, hogy - a forrásokban visszatérően megjelenő információ szerint - modell hiányában a mester magát kötteti a feszületet imitáló gerendavázra66 (19. kép).67 A Munkácsynétól 1904-ben vásárolt, a kiállításban szereplő Krisztus a keresztfán című vázlat (20. kép) - jól láthatóan - az előbbi fotótanulmány nyomán születik. A nappal támadt éj sötét háttere elé állított kereszten haldokló Krisztusalak sokkal koncentráltabban hordozza és láttatja Isten szenvedő fiának terhét, mint a végleges kompozíción, ahol a körülötte lüktető tömegjelenet, a sokféle emberi reakció miatt a figyelmünk akaratlanul is megoszlik. Ha például abból indulunk ki, hogy az ikonfestés az imádkozás egyik formája, feltételezhetjük, hogy még e(gy) profán szentkép főalakjának megfestése is nagyfokú odafigyelést, lelki odaadást kíván a művésztől. Csupán technikai részletnek tűnik, hogy Munkácsy a keresztre feszített Krisztus ábrázolásakor azt a hagyományt követi, mely szerint a vasszöget a tenyérbe és nem az alsókar csontpárja közé, a csukló fölötti részbe verik. Az előbbi egyébként elterjedt megoldás a művészetben, de a gyakorlatban nem alkalmazható, mert a test súlyát a tenyér izom- és ínrendszere nem képes megtartani.68 A mai, csöndhiányos világban Munkácsy Krisztus-képei már régen nem bűnhődés- és szenvedésvágyat ébresztenek, hanem a kevés, állandóságot sugárzó dolog egyikével való találkozás nyugalmával árasztják el az embert. Amikor ilyen méretekben terjed a világ legtermészetellenesebb gondolata, az ateizmus, valamint „a szörnyű és a megigéző nem ölti magára többé a tökéletes lény emberi küllemét, hanem a Semmi képében jelenik meg, amellyel szemben szándékaink bukásra vannak ítélve”69, az emberiségnek mentőövekre van szüksége. A hit erre még mindig az egyik legjobban alkalmazható dolog. Tudható, hogy vannak olyan műalkotások, amelyekből/amelyektől csak any- nyit kaphatunk, amennyi önmagunkból fakad. Vannak olyanok, amelyek tanulással és a látás „gyakorlásával” válnak megfejthetővé. És vannak olyanok is, amelyek - szemléletükből, műfajukból vagy csupán műfajuk egy bizonyos időszakban való általános értelmezése okán - könnyen felfedik titkaikat. És szomorú bár, de kétségtelen, hogy vannak olyan alkotások is, amelyek nem rejtenek titkokat. (Utóbbiak 66 Nem vagyok teljességgel meggyőződve arról, hogy csupán azért vállalkozik Munkácsy a fotótanulmány elkészítésében aktív szerepre, mert nem talál a feladatot elvégezni akaró modellt. 67 De Suse: Munkácsy a keresztfán. Fotótanulmány a Golgota című képhez (1882-1883; fotó, papír; 205 x 157 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 58.26.112). 68 A Krisztus szenvedéstörténetének orvosi szempontból való alapos vizsgálata iránt érdeklődők kielégítő információmennyiséghez juthatnak az alábbi oldalon: http://epa.oszk. hu/00900/00939/00027/text. htm. 69 ECO 2002. 53. 328
