A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Mihályról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása bemutatásának ürügyén
Munkácsy Mihály ról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása... Munkácsy az évek során Krisztus szenvedéstörténetének bemutatását továbbfejleszti. A tulajdonképpen három táblába sűrítő feldolgozáson lejátszódó események közismertek az Ujtestamentumból. A központi szereplő, a történéseket generáló Krisztus megjelenítése a szinoptikus (együtt látó) evangéliumokban foglaltakkal egybehangzóan (és a János-evangélium ellenében), emberi vonásainak kiemelésével történik. Ezt az emberi jelleget, amelyet Ernest Renan 1864-ben megjelenő, igen népszerű Jézus élete című művében is erősít, Munkácsy megragadhatónak találja. Célja az Istenember érzelmi úton történő megközelítése és bemutatása. E gondolat szimbolikájának megértését a kompozíciók teatralitása csak fokozza. A Pilátus elé hurcolt Jézus perének (a lehetséges kimenetel miatti) feszültsége, a jelenlévő táborokat jellemző erőviszonyok egyértelmű egyenlőtlensége, az érezhetően közelgő, elkerülhetetlennek tűnő dráma súlya Munkácsy számára át- érezhető. Már festői alkatánál fogva is kellő fogékonysággal reagál. Igaz, hogy igen nagyszámú figura szerepeltetésével hozza létre a kompozíciót, de a szereplők érzékletes jellemábrázolásával előtérben tudja tartani a pszichologizáló szándékot, amely megmenti az ábrázolást a sematizálódástól. (Az ekkor működő pogány filozófusok által e tárgyban megfogalmazottakkal a kép szemlélésekor nem kell feltétlen törődnünk, még akkor sem, ha tudjuk, hogy a korabeli hatalom mennyire megretten a tevékenységük eredményeképpen meginduló változásoktól.) E műve, ahogyan sok másik is, az Egyesült Államokba kerül. „Minden évben húsvét időszakában a pennsylvaniai Philadelphiában, John Wanemaker áruházának impozáns »Nagy Csarnokában« tömegek gyűlnek össze, hogy abban az óriási nagy képben48 gyönyörködjenek, amely ragyogóan megvilágítva a második emelet magasságában van felfüggesztve. Közelében látható a művészről készült szoborportré49.50 Sok évtized elteltével, csupán 1995-ben kerül Magyarországra (de nem magyar tulajdonba) a Krisztus Pilátus előtt. Azóta rövid szünetekkel a Déri Múzeumban, az intézmény építésekor az Ecce homo számára kialakított teremben látható. A békéscsabai kiállításban szereplő, az 1905-ben Munkácsynétól vásárolt, a képhez készülő első, nagyobb méretű színvázlat (14. kép) a végleges megoldás minden lényeges elemét tartalmazza, és nagyrészt megegyezik az élő alakok fel48 417 x 636 cm. 49 MAASS 1988. 41. 50 A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című festményeket ugyanaz a gyűjtő vásárolja meg. (Az előbbi megvásárlására gyűjtés is indult Magyarországon, de Sedelmeyer ekkor még Trefort Ágoston kultuszminiszter közbenjárására sem volt hajlandó eladni a képet.) De mit tudunk a gyűjtőről? „A 19. századi nagy amerikai tőkések között John Wanamaker (1838-1922; a magyar szakirodalomban Wanemaker, Maass szövegében Wanamaker) haladó szellemű személyiség volt. Munkácsyhoz hasonlóan neki is már egészen fiatal korában dolgoznia kellett. Apjának Philadelphiában egy kis tégla- égetője volt, fiának már kilenc éves korában pénzt kellett keresni. Ebben az időben már Amerika legelső kereskedője, a modern kereskedelem és reklám úttörője, multimilliomos... (...) Negyvenes éveire ez a sokrétű elfoglaltság nem emésztette fel Wanamaker energiáját, utazni kezdett és a műgyűjtésre irányította figyelmét.” MAASS 1988. 43. 323
