A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Cs. Szabó István: Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma)

Cs. Szabó István ronyablakba a fekete lobogót, s annak az ablaknak mindkét zsalugáterja ki vót tár­va”. Ugyanezt a jeladási módot tapasztaltam még élő szokásként Biharugrán, Ko- mádiban, Zsadányban, Zsákán. A harangozási rend ismertetése előtt szükségesnek ítéltem, hogy néhány levéltári forrásból bemutathassam, milyen érzékeny s állandó­an visszatérő témája volt a gyülekezetnek, az egyház elöljáróinak a harangozás módja, rendje. „Mind a Város, mind a’ Ekklé’sia Elöljáróinak jelenlétekben Elő­terjesztetvén a harangozás halottakra nézve, hogy mikép tétessen a harangozás, Öregrendü halottaknak kiket Énekszóval temettetnek ugyszinte Búcsúztatóval teme­tendő halottak is ezekre nézve hogy mindkét harang meg huzattassék-é vagy csak az edgyik, határozás tétessen mivel ezennel több esetek történtek, hogy Enekszós ha­lottnak mindegyik harang meghúzódott, több rendetlenség ne légyen és kiki tudhas­sa halottját miképp kellessék temetni s melyik harangot miképp kellessék meghúzni, elhatároztatik, hogy az öregrendü búcsúztatás de nem prédikátzióval temetendő ha­lottnak, tsak a nagy harang magába húzasson meg, prédikátziósnak pedig mind edjik. ”31 „A Harangozási szertartás szóba hozódván - Végeztetett: Ha nagy halott (tudniillik felnőtt) énekszós leénd, közbülső haranggal harangozódja ha butsuztatós, két kisebb haranggal - ha Prédikátziós mind a három haranggal, hogyha pedig va­laki pompa feltartása kedvéért, akarja a három harangot meg huzatni, minden meg húzásért fizessen egy váltó forintot, egyéb eránt a rendes szokott harangozásért semmi sem kivánódik. ”32 „A Pompaharangozásra nézve határoztatott: Ha valaki az Egyház Hivatalnokai közzől a ’ hivatalból hal meg, annak kétszer nejének pedig egy­szer; ha pedig hivatalok folytatása után hal meg egyszer, ez esetben nejére nem fog kiterjedni ezen jótétemény, ha pedig valaki az Egyház részére bármily öszveget kegyessen hagyományoz vagy fizet egyszeri pompa húzás határoztatik, mi pedig az orgonázást illeti, az senkinek ingyen nem fog történni. ” Később módosítás történt: „...akár az egyház akár a világi elöljáróság közzől, ha hivatalból hal meg kétszer ingyen harangoztatás lészen... ”.33 Az 1981-ben is érvényben lévő rend szerint a halottbejelentés után a temetés napjának reggeléig télen-nyáron „hatóráztak” reggel és este. Egy reggeli hatórázást mindenki kért, illetve fizetett. Inkább a módosabbak kértek egynél többet. A fize­téstől függően volt 10 és 15 perces hatórázás. „Pompázást kírtek módos-rangos em­bereknek, dili pompát, a legnagyobbik haranggal. ” A „ dili pompa ” negyedóráig szólt a déli harangszó után. Az I. világháború előtt négy harang volt a toronyban. Az egyik 35 mázsás nagyharangot, a legnagyobbat „Garzó-harangnak” nevezték, mert ezt Garzó Gyula, néhai lelkipásztor csináltatta 1879-ben. „Ennek szava tiszta üdőbe elhallatszott Ványáig, rettentő büszkék vótak erre a gyomaiak. Osztán hát a dili pompát is ezzel húzatták. ” Negyedóra eltelte után mind az összes harangot ösz­31 REI Gyoma, Presbiteri Ülések Jegyzőkönyve I. 34-35. 1830. október 24. 32 REI Gyoma, Presbiteri Ülések Jegyzőkönyve I. 124. 1842. február 20. 123. pont. 33 REI Gyoma, Presbiteri Ülések Jegyzőkönyve II. 10. IX. pont. 1864. január 17. és 1864. március 13. 190

Next

/
Thumbnails
Contents