A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Cs. Szabó István: Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma)

Temetkezési szokások Békés megye református településein

előnyös törlesztési feltételekkel adtak kölcsönt a tagoknak. Gyomán 1873-ban alakult meg az I., 1875-ben a II. és a III. Temetkezési Segélyegylet.21 „A tisztességes temetésnek vannak több vagy kevesebb költségkerülő módjai. Az okosság azt hozza magával, hogy azt válasszuk, mely sokunknak legmegfelelőbb. ”22

Az elhunyt ruháitól igyekeztek valamilyen módon minél előbb „megszabadulni”. Ennek többféle módja volt. Levéltári adatokból érdekes kép tárul elénk: „Boda Mátyásáé, Varga Sára panaszolja: - a rokonság ellen - noha pedig nem egy kenyéren váltunk mégis az egész ház terhit én vittem, mégis a férjem uram halála utánn semmibe se tettek érdemessé a ’ mint szokás a ’ megholt férjnek a ’ ruhája és 12 Váltó Forint az Özvegyet illeti... 1844. május 26. ”23 1844. május 28.: „Kováts M. Jó’séf... felesége elhalálozván hátrahagyott ágy és ruhafélét közárverés utján el akarja adni... ”. 1844. május 28.: „Néhai Getsei István Törzsök Atya elhunyta után 4 ágonn vagyunk osztályosok... ruházatja házaló tzigányoknak el adódván jött belőle 11 Váltó Forint... ”.24 „Igyekeztek minnél elébb eltakarítani a háztúl a halott holmiját, ne legyík a háznál semmije se, másnap, harmadnap a pijacon árulta az özvegy, vagy bizományosnak adta el, rígebben vót ijjen több is, itt a Petőfi uccába is vót egy Vajda Zsuzsika.” Vagy egy másik családnál: „osszátok szíjjel egymás koszt, monták a hozzátartozóknak, vagy viseltík úgy, ahogy vót, vagy fordítottak rajta, vagy meggyújtották az udvaron...”.25 „Hagyaték, ruha, ágynemű, házbeli bútorok árverésen el árvereztetnek... ”26

Halottbejelentés, koporsórendelés

Halálesetkor előre kijelölik, ki legyen a „halottas ember” a hozzátartozók közül. Ő azután elmegy az egyházhoz, elmondja, mi történt, mi a család kívánsága, mit akarnak, hogy elhangozzék a „búcsúztatóban". Még a háznál „összeszedi az adatokat, s átadja a tiszteletes úrnak”. A lelkész azt átolvassa, belekérdez, hozzákérdez. Ezután átmegy a „tanácsházára”, (községházára), ott is bejelenti az anyakönyvvezetőnek a halálesetet. A legtöbb helyen a halálesetet követő félóra múlva bejelentik a szomorú esetet. Amennyiben éjszaka vagy késő este történt a halál, akkor másnap reggel 9 óráig mindenképp bejelentik. Füzesgyarmaton még emlékeztek arra, hogy a korabeli törvénynek megfelelően először a „halottkémnek” kellett bejelenteni a halálesetet. Ezt a feladatot egy megbízott „felelős ember” végezte. A vizsgálat után kiállította a „halottkémi jelentést”, s ebben meghatározta a temetés időpontját is. Majd ezzel az igazolással ment el az egyházhoz, a községházára a „ha21 G. Nagy László (1889-1959) tagsági könyve Cs. Szabó István magángyűjteményében.

22 Idézet a segélyegylet tagkönyvének alapszabályzatából (1889). Cs. Szabó István magángyűjteménye.

23 BML Gyoma, Nagyközségi Iratok V. 317 A. b. 4-10. Kérelmek 1781-1847.

24 BML Gyoma, Nagyközségi Iratok V. 317 A. b. 4-10. Kérelmek 1781-1847.

25 Zs. Nagy Károly, Pikó Károlyné (Füzesgyarmat); Baráth József, Szabó Istvánná (Gyoma) közlése.

26 BML Gyoma, Nagyközségi Iratok Hirdetési Jegyzőkönyv 67. k. 16. sz.

187