N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Bóka Gergely: A Körös-vidéki Vaskori Települések Régészeti Kutatása (KVR) projekt 2006. évi eredményei

előfordulása az egyes lakókörzetekben lakóházak közelségét jelzik (6. kép).

26 Mind a négy lakókörzet eltérő funkciót tölthetett be a település életében a gyűjtött leletanyag összetétele alapján. 1. lakókörzet:

11 A patics, a kerámiatöredék, az állatcsontmaradvány és az őrlőkőtöredékek koncentrációja intenzívebb az F7-es egységben és közvetlen környékén (3, 4, 5, 6. kép). Főleg a patics- és az őrlőkőintenzitás alapján házakat feltételezhetünk ezen a területen. A lakókörzeten belül a feltételezett háztól (házaktól) délre és délnyugatra talált kerámia-, valamint állatcsontlelet esetleg hulladéktároló gödrökre utalhat. 2. lakókörzet: A Hll, H12, 111 és I12-es egységekben jól elkülöníthető 2. lakókörzet a legkisebb területű. Sok kerámiatöredék, közepes mennyiségű patics, kevés állatcsontmaradvány és egy késő bronzkori bronz fűrészlemez jellemzi (3,4, 5,6. kép). Feltűnő, hogy egyetlen őrlőkőtöredéket sem találtunk ezen a területen. Nem lehet kizárni, hogy itt is állt(ak) lakóépületek, de a közepes mennyiségű patics és a sok kerámiatöredék inkább hulladéktároló gödrökre utal. Hasonló területet találtunk a D9 és D10-es egységekben, ahol szintén kevés patics, kevés állatcsont, viszont sok kerámiatöredék került elő. 3. lakókörzet: A legintenzívebb patics- és kerámiakoncentrációk ugyanabban az egységekben fordulnak elő (3, 4, 5, 6. kép). Feltehetőleg a D15, D16 és E14-es egységekben házak maradványait találtuk meg. Ettől a területtől délre és délkeletre állatcsontmaradványok és őrlőkőtöredékek mutatják, hogy a feltételezett házakat körbevette egy feldolgozó- vagy műhelykörzet, esetleg hulladéktároló gödrök sora. A feldolgozó- vagy műhelykörzet benyomását erősíti az ezen a területen talált számos pattintott kőeszköz, amelyek a lelőhelyen gyűjtött kőeszközök nagy részét kiteszik. Az F17-es egységben talált késő bronzkori bronz dárdahegy valószínűleg az egyik szemetesgödörből vagy egy elásott kincslelet részeként került elő! 4. lakókörzet: A 4. lakókörzetnél a leletek egymáshoz viszonyított arányának egy újabb variációjával számolhatunk. A központi helyen elhelyezkedő paticskoncentrációkat - amelyeket házaknak tarthatunk - délről, nyugatról és keletről határolják a legintenzívebb kerámia-, állatcsont- és őrlőkőtöredékek, amelyek ebben az esetben is feldolgozókörzetre vagy a házakat övező hulladéktároló gödrökre utalhatnak. Az egész lelőhelyen belül ebben a körzetben található a legtöbb állatcsontmaradvány (3, 4, 5, 6. kép). A szisztematikus terepbejárás eredményei alapján megállapítható, hogy egymástól nem nagy, 10-30 méteres távolságban található, kb. 50 x 50 méteres vagy annál nagyobb, jól elkülöníthető lakókörzetek alkotják a települést. A lakókörzetek V. SZABÓ 1996. 14. Lakókörzet alatt az egykori, régészeti korú lakóépületeket és azok közvetlen közelében valószínűsíthető különböző régészeti jelenségeket (termény-, hulladéktároló gödrök, kemencék, tűzhelyek, árkok stb.) értem, amely egy jól körülhatárolható területen fekszik a lelőhelyen belül.