N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Bóka Gergely: A Körös-vidéki Vaskori Települések Régészeti Kutatása (KVR) projekt 2006. évi eredményei

Az eredmények alapján a település fennállását a Gáva-kultúrától kezdődően legalább az Alföld kelta meghódításáig kitolhatjuk (Kr. e. 1100-400/350; HA 2-LT Bl). Szisztematikus terepbejárás A szisztematikus terepbejárást megelőzte a lelőhely 10 x 10 méteres hálórendszerbe illesztése. Geodéziai GPS segítségével centiméterre pontosan, északra tájolva jelöltük ki az egységeket a kimért 6 alapponthoz viszonyítva (2, 3. kép). A munka során, az előzetes terepbejáráshoz hasonlóan UTM vetületi rendszert használtunk. Ez a munka a későbbiekben nagyban megkönnyíti majd az előkerülő régészeti jelenségek bemérését és tájolását.

20 Az egységeket szám és betűkódokkal láttuk el: a függőleges tengely mentén A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K és L jelöléseket, a vízszintes tengely mentén pedig 1, 2, 3,...25-ig tartó számozást használtunk (pl. A23, C16, F12; 3. kép). Az előzetes terepbejárás alapján meghatározott lelőhelyhatárokhoz viszonyítva jelöltünk ki 197 db 10 x 10 méteres (100 m

2-es) egységet. Ezt a majdnem 2 hektáros területet az őszi mélyszántás után a következő módszerrel jártuk be. Mind keresztben, mind pedig hosszában alapos felszíni gyűjtést alkalmaztunk az egységeken belül a legapróbb régészeti korú leletanyagot is felszedve. A lelettípusokat egységenként külön kezeltük, csomagoltuk és dokumentáltuk. A gyűjtött kerámiatöredéket, állatcsontot, kőeszközt és fémeszközt darabra mértük, míg a paticsokat grammban határoztuk meg. Az esetlegesen előkerülő újkori vastárgyakat igyekeztük felszíni gyűjtéssel és fémkereső segítségével is eltávolítani a lelőhelyről, hogy a későbbiekben a geofizikai vizsgálatok eredményeit ne befolyásolhassák negatívan. Próbáltunk mindig egy-egy nagyobb tömböt átvizsgálni egyszerre, hogy már menet közben tapasztalatokat gyűjthessünk a lelőhely egyes részeinek intenzitásáról. A szisztematikus gyűjtést az időjáráshoz alkalmazkodva 2006 októberében sikeresen elvégeztük. A kijelölt területen belül, ahogyan azt vártuk, eltérő értékeket kaptunk egységenként. Már a terepmunka során érzékelhető volt, hogy 4 nagyobb paticskoncentráció várható, amelyek körül eltérő mértékben sűrűsödnek más leletanyagok, elsősorban kerámiák, állatcsontok, kő- és fémeszközök (3, 4, 5. kép). A paticskoncentrációk alapján csoportokra osztható területeken - eltérő kiterjedésük miatt - eltérő nagyságú vagy mennyiségű házat feltételezhetünk, különböző objektumokkal (gödör, árok stb.) körülvéve: 1., 2., 3. és 4. lakókörzet (3. kép). A szisztematikus terepbejárás eredményei alapján kiderült, hogy az 1987-es és az előzetes terepbejárás során alig érzékelt Gáva-kultúra és késő vaskori leletanyag sokkal intenzívebben van jelen a lelőhelyen. Például a Gáva-kultúrához kötA lelőhely geodéziai felméréséért és a szisztematikus gyűjtés eredményeit összefoglaló táblák elkészítéséért Tordai Zoltánnak, az illusztrációs munkában nyújtott segítségéért Kékegyi Dorottyának, lektori munkájáért V. Szabó Gábornak (ELTE RI) tartozom köszönettel.