N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

volt jó a szimatom. Nem voltam beoltva, mint a polgár, akinek féltestvére, így kitermelhetné magában az antiszérumot. Én kemény parasztcsaládból származom. Kemény volt a sorsom. Kemény lettem én is. Ezért kívántam legalább nekik, az enyéimnek a könnyebbet, a derűsebbet. Nem vettem észre, hogy az enyéimnek mások a nyájasat szánják a művészetben. Míg aztán ettől, egyik képemen a kenyérszelő menyecske arcának a színe, egy kicsit marcipánosabb lett. Megdühödtem. Azt hittem, hogy a szín a kerítő. Benyálazza az illatot, a formát. Mikor aztán rájöttem, hogy ezek még csak a csápjai a negédnek, mely valójában a tartalomra les, - akkor végeztem vele."

143 Aradi Nóra szerint: „A motívum: a valóság művészi elsajátításának legkisebb egysége."

144 Tehát a szocialista realizmusban nem a motívumvagy - tágabb értelemben - a témaválasztás szolgálja igazán a művek teoretikusoknak való megfeleltetését, hanem a beszédmód, amelyet Kohán utólag csapdának ítélt, amibe az ember/alkotó óvatlanul belesétál, puszta hiszékenységből. A fenti, 1978-ban publikált beszélgetés nyíltan megvilágítja a mester viszonyulását a kor művészetpolitikájához, és minthogy állami megrendeléseket, külföldi kiállítási lehetőségeket nem kapott, műteremlakást, valamint hivatalos elismerést pedig csak halála évében ítéltek meg neki, önvallomása nyomán nem vádolható az idők szavának meghajló, elvtelen hozzáállással. Pályája igazán nagy lehetőségét, a művészi alkatának leginkább megfelelő murális feladatot már betegen kapta meg. A székesfehérvári Szakszervezetek Házában Csákvári Nagy Lajos szobrász készítette el a Háború emléke

145 című tervének

146 kőmozaik változatát, amelyet több évi szervező munka nyomán sikerült átszállíttatni Gyulára. II. Bohus Zoltánról (kiállítási megnyitó, Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria, Békéscsaba, 2007. május 11.) A szemnek a jól komponált térszerkezetek okozta örömét jól ismerjük az építészeti produktumokkal való kontaktusból, gondoljunk bele, micsoda gyönyörűség például egy gótikus székesegyház főhajójában ülve figyelni a mennyezetet tartó bordák rendszerét, vagy a mellékhajókból átpillantva a pillérek között futtatni tekintetünket a dominánsan vertikális elemeken. A Bohus-plasztikák térszerkezeteit ugyanígy vesszük birtokba, ám csupán képzeletben. Az élmény lehet ugyanannyira magával ragadó, ámulatba ejtő, a különbség pusztán annyi, hogy mi magunk fejtjük meg a látványt és minden bennünk játszódik le. SUPKA 1978. 12. ARADI 1974. 6. A műről bővebben: Gyarmati Gabriella: Kohán György Háború emléke című főműve. BMMK, 21. (2000) 297-326. A terv a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Adatai: Háború emléke (1941; fekete kréta, papír; 2350 x 9500 mm; ltsz.: F.63.44. A mozaik a vázlatrajz méret- és motívumazonos átírásával készült el.