N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

ban, fejlődésben van... A szocialista kritikából, gondolkodásmódból fakadó jelképeket szükségszerűen jellemzi a minél hatékonyabb, egyértelműbb és társadalmilag aktivizáló közlés képessége."

136 Szűcs György művészettörténész (évszám nélkül, de 2001 után): „A szocialista realizmus a saját meghatározása szerint nem körülhatárolható stílus, hanem a marxista-leninista esztétika alapelveit elfogadó alkotói módszer, amely arra hivatott, hogy a szocialista (kommunista) társadalom építése történelmi léptékűnek tekintett folyamatát, a munkásosztály kollektívumában feloldódó új ember heroikus munkáját felmutassa és megörökítse. A magát a realista ábrázolás magasabb fokának tételező szocialista realizmus jellegzetességei: a haladónak ítélt történelmi és művészeti hagyományok folytatása, a párt irányelveinek elfogadása (pártosság), társadalmi meghatározottság, közérthetőség, típusalkotás."

137 Aradi Nóra kiragadott szövegrészének hangvétele aktuális és elkötelezett, különösen Szűcs György majd két évtizeddel későbbi, objektív hangvételű megnyilatkozásához viszonyítva. Amit Aradi Nóra a társadalmi téren aktivizáló közlésen, a közlés egyértelműségén ért, az Szűcs Györgynél a párt vezéreszméinek bármi áron való elfogadását/elfogadtatását jelenti, valamint a hatás fokozása, a kitűzött célok elérése érdekében a mondanivaló didaktikus leegyszerűsítését a széles tömegek számára való könnyebb megértés kedvéért. A típusalkotás, a tipizálás viszont a realizmus által is kedvelt eszköz volt már a 19. század második felében is. A Műcsarnok 1949-ben rendezte meg a kortárs szovjet alkotók műveit felvonultató tárlatát, ahol többek között Szergej Vasziljevics Geraszimov, Borisz Vlegyimirovics Joganszon, Valentyin Alekszandrovics Szeröv és Fjodor Pevlovics Resetnyikov munkáit mutatták be, és amelyet Révai József népművelési miniszter ajánlott a közönségnek. A Magyar Dolgozók Pártjának ideológusa megnyitó beszédében azt javasolta, hogy a magyar festők „immár ne Párizsra, hanem Moszkvára vessék vigyázó szemüket".

138 Részben a kiállítás nyomán a magyar képzőművészetben be is következett a kívánt fordulat,

139 amelynek tanúbizonyságát adhatták mestereink már 1950-ben, amikor is elindult a Műcsarnok évenként megrendezésre kerülő Magyar Képzőművészeti Kiállítás című sorozata. A szocialista realizmus évtizedről évtizedre több-kevesebb jelentésbeli módosuláson ment keresztül, már az 1950-es évek második felében háttérbe szorult Munkácsy Mihály korai, kritikai realista korszakában készült műveinek formai hatása (kompozíció, festésmód, színhasználat), helyette a Derkovits Gyula által képviselt beszédmód, festői megoldások váltak iránymutatóvá. A rendszerváltozás után e 136 ARADI 1974. 8-9. 137 SZŰCS é. n. 138 SZŰCS é. n. 139 Érdemes lenne megvizsgálni, hogy alkotóink milyen iramban hajtották fejüket a boldogulást biztosító igába. Természetesen azok kapják a leggyengébb minősítést, akik már az első kiállításon csúcsműveket mutattak be.