N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig
Göndöcs Benedeket 103 ábrázoló mellszobra. Bajnok Béla (Gyula, 1937) világháborús emlékműveket, emléktáblákat és emlékköveket készít, az autodidakta Bertalan Sándor (Gyula, 1932) keze alól kerültek ki a paksi Makovecz-templom szenteltvízés gyertyatartói (1993), valamint a szekszárdi Stuttgart-udvar kő díszkútja (1993). A Kötegyánban élő, a főiskolán Kő Pál keze alatt dolgozó szobrász és restaurátor Szőke Sándor (Gyula, 1962) a látható valóságtól elszakadni nem kívánó, gyakran festett terrakotta portrék mellett díszkutakat és emlékműveket készít, egyik legutóbbi a báró Wenckheim József Antalt ábrázoló bronz mellszobra és környezetének kialakítása volt Szabadkígyóson. Kiss György (Budapest, 1943) a középiskola befejezéséig élt Gyulán, mely kötődés a távol töltött évtizedek ellenére sem lazult, sőt, hivatalossá is vált 1996-ban, amikor a város díszpolgárává választotta. Először festményeket és grafikákat készít (10. kép), mely kifejezési módtól elfordul, azóta plasztikák, domborművek és plakettek kerülnek ki műterméből. Az általa alkalmazott műfajok között rangsorolni nemigen lehet, ugyanolyan komolysággal nyúl a különféle anyagokhoz. Korai, figurális festményei és grafikái között többet találunk, amelyek összefogottságukban, lendületességükben és monumentalitásra való törekvésükben Kohánt idézik, aminek okát esetleg a József Dezsőnél történő pályakezdéssel is összekapcsolhatjuk. Plakettjein a plaszticitás elsőrangú szempontja mellett a karakter megragadásának fontossága is szembetűnő. A gyulai Stációk, a tizennégy részes bronz dombormű-sorozat tábláin az előbb említett karakterérzékhez szükséges érzékenység lelki és fizikai téren is megnyilvánuló empátiává fordul át. A téma megközelítéséből látszik, hogy a történtekben egyedül Krisztus és a Teremtő alakja érdekli, az ember iránti - általános értelemben vett - szeretet találkozik a vallásossággal, bár utóbbiról kétségtelenül a legkevésbé didaktikus módon, egyszerű közérthetőséggel vall. A passió történetének hittel 104 átszőtt valódisága/valósága a kiindulási pont, amivel kapcsolatban Supka Magdolna Kiss György egyik kiállításának megnyitóján így fogalmaz: „Meg van babonázva az igazságtól..." lto A bronzot itt, de Szentszéki ülnök, címzetes pusztaszeri apát, 1873-tól gyulai plébános, Gyula város (akkor megyeszékhely) parlamenti képviselője. Göndöcs alapítja meg „A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat"-ot, valamint Erkel halála után előterjeszti a zeneszerző szobrának felállítását, amelyet Kallós Ede készít el. Többek között ő kezdeményezi a Népkert kialakítását, amelybe „a fákat és dísznövényeket a gerlai, dobozi és kígyósi Wenckheimek, valamint Almássy Kálmánné ajándékozták". Következő terve egy épület megvalósítása a koros növényekkel beültetett, így viszonylag gyorsan kialakított kertben: „Göndöcs a népkerti csarnokot nyári színháznak és vigadónak, hangversenyek, felolvasások, népgyűlések, táncvigalmak, társas lakomák, szóval a társas szellem fejlesztését és a közművelődést előmozdító összejövetelek tartására szánta." (SCHERER 1938. 212213.) A korában többek által támadott épület jelenleg (1979 óta) a Kohán-hagyaték bemutatására és raktározására szolgál. Minden általa feldolgozott témával, problémával kapcsolatban felvállalja személyes reflexióit, értelmi, érzelmi reakcióit, és azokat a formák hangtalan szavával fogalmazva képes mások számára is hallhatóvá és érthetővé tenni. Elhangzott Kiss György kiállításmegnyitóján Budapesten az Erdős Renée Házban, 1999. július 10-én.
