N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

Művészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszéke tanszékvezető docense.

87 Rendszeresen részt vesz először a Békéscsabán működő grafikai művésztelep programjának kialakításában, majd a békéscsabai Országos Alkalmazott (ma Tervező) Grafikai Biennale szervezésében, a zsűri munkájában. Bakos Katalin szerint „a professzionális kereskedelmi grafika nagy tudású képviselője, eszközei a kulturált tipográfia és fotóhasználat, grafikai szemléletét a jelszerű, redukált, visszafogott kifejezésmód határozza meg"

88 (6. kép). A fent említett Vizuális Kommunikáció Tanszék audiovizuális szakán végzett Pásztor Erika Katalin (Gyula, 1961), az eredetileg építész végzettségű médiaművész. Jól áttekinthető, gondosan komponált ábrázolási rendszer fémjelzi a fiatal tervezőgrafikus, Sík Andrea (Gyula, 1972) működését. Legtöbb munkáját Őri Kiss Istvánnal együtt (Kissík Fényírdája / Kissík Grafikai Stúdió) készíti, többek között a Vox Artis Kiadó által 2000-ben megjelentetett, CD-melléklettel is ellátott könyvet, Bartók Béla A kékszakállú herceg vára címűt.

89 A könyv tartalmazza az opera rövid elemzését, a Balázs Béla által írt szöveget, és vázolja a hanganyag előadóinak pályaképét. És mindezt négy nyelven. Mondhatnánk, milyen európai gesztus. A négyből három nyelv európai. De a negyedik távol-keleti. A lemezen elhangzik a teljes mű, valóban a teljes, ugyanis addig még nem készült olyan felvétel, amely a regösmonológot, a tulajdonképpeni prológust is közreadta volna. Maga a könyv igényes kivitelű, kellemes, örömteli (amiatt, hogy egyáltalán megjelenhetett) és viszonylag különleges is. Bartókról szól, az emberről, a művészről és művéről. Közlik portréfotóját 1902-ből és a harmincas évek végéről. Persze a szöveg kékes színében tartva. A szöveges oldalak alapját (back ground kép) kották képe adja és, hogy az atmoszféra még inkább érezhető legyen, Bartók szignójára is rálelhetünk. Árnyalata nagyon kevéssel sötétebb, mint az szerintem optimális lenne, de így is olvasható a szem erőltetése nélkül. A librettó oldalain régi kulcsok (túlontúl régiek, nagyon szépek) monokróm képeit illesztették a szövegfoltok közé, szinte kezünkbe adva a vár ajtóinak kulcsait, ahogy maga Bartók a műben a lélek rejtelmeinek megfejtéséhez való kulcsokat kísérel meg a befogadónak átadni. Az arculat egységes, a CD-n lévő szöveg és kép minden tekintetben a könyvben lévőkhöz és a mai kor szelleméhez igazodik.

90 A Kissík Grafikai StúA tanszék működésének és funkcióváltozásának magyarázatára idézem Molnár Gyulát: „A mai Vizuális Kommunikáció Tanszék már nem azonos a korábbi tipo-grafika tanszékkel. A főiskolát már valóban egyetemnek nevezzük, a mai tanszéken jelenleg animáció, fotó, tervezőgrafika és videoművészet oktatása folyik. Ezek a szakok érintkeznek egymással, de eközben önállóan működnek." (KISS 2005. 77.) BAKOS é. n. A CD-melléklettel ellátott kiadványok manapság már köznapinak számítanak, de 2000-ben még kuriózum jellege volt. A könyv tartalmának és formájának kívánatos egységéről Kner Izidor már az 1910-es években is nagyon korszerűen, máig érvényes álláspontra helyezkedve vélekedik: „Az 1916. évtől kezdve megjelent kiadványaink fiatal, modern írók munkáit hozzák, modern magyar grafikusművészek illusztrációival és könyvdíszeivel... Igyekszünk ezeket a műveket olyan kiállításban megjelentetni, amely teljesen egyenértékű legyen nyomdai és művészeti szempontból a kor külföldi kiadványaival, de amellett meglegyen az összhang a kiállítás és a tartalom között. Első ilyen kiadványaink (...) igen nagy feltűnést keltettek." Kner Izidor: Félévszázad mezsgyéjén. Idézi: BALOGH 2006. 79.