N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig
témaválasztással bíró Csabai Wagner József (Mezőberény, 1888 - Mezőtúr, 1967) akvarell- és pasztellkompozícióit 1931 óta mutatta be rendszeresen, több ízben részt vett a Nemzeti Szalon és a Fészek Klub rendezvényein. Teljes alkotói pályája során kitartóan ragaszkodott a természeti szép (kép) megragadásához; mivel a második világháborúban fővárosi műterme használhatatlanná vált, Mezőtúron talált rá ennek a motívumvilágnak kifogyhatatlan tárházára. A realista tradícióhoz kötődik a - többek között - Kossuth-díjas Csáki-Maronyák József (Orosháza, 1910 - Budapest, 2002), aki a háború után közvetlenül a budapesti Szépmíves Líceum igazgatója, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. Az 1949-től 1955-ig tartó főiskolai évek alatt ő is a kor ideológiai kívánalmainak megfelelő ábrázolásokat adott ki a keze alól. Egyébként a táj, a tájban munkálkodó ember és a jellemábrázoló portréfestés foglalkoztatta leginkább, többször vállalta közéleti személyiségek megörökítését is. Műveiből az Orosházi Képtárban látható válogatás a nagybányai iskolához és a kecskeméti művésztelephez kapcsolódó, az impresszionisztikus látásmódhoz mindvégig kötődő Boldizsár István (Orosháza, 1897 - Budapest, 1984) és Pap Gyula (Orosháza, 1899 - Budapest, 1983) kollekciójával együtt. I. világháborús élményeit közlendő a Műcsarnok csoportos kiállításán nagyon fiatalon bemutatkozó Pap Gyula tanulmányait Budapesten kezdi Haranghy Jenőnél. Azután Weimarba utazik, hogy az alig egy éve működő Bauhaus tevékenységébe kapcsolódjon be, 24 amely „...olyan internacionális, szabad alkotó közösség utópiáját villantotta fel 1919-1933 között, melyben elsősorban Közép-Európa nemi és faji megkülönböztetés nélkül felvett, új élet- és művészetszemléletet kívánó fiataljai tömörültek" 25 . 26 Az intézmény profiljának kialakításában meghatározó szerepet játszó Johannes Itten új iskolát, a berlini Itten Schule-t megalapítva tanítani hívja Pap Gyulát. Már ekkor kialakul munkáinak fő jellemzője, a visszafogott színtartomány használata, az erősen a szerkesztésen alapuló, azt határozottan hangsúlyozó alkotói metódus. Lírai és drámai témák egyaránt foglalkoztatják. Fennmaradtak még a szürrealizmus jegyeit magukon viselő munkái, absztrakt kompozíciói és Moholy-Nagy Lászlóval együtt készített reklámgrafikái is. 1949 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanáraként működik. Szintén Orosházához kötődik Bazsali Ferenc (Orosháza, 1923 - Orosháza, 1968) és az 1947 és 1957 között ott dolgozó Munkácsy-díjas Kerti Károly (Magyarbóly, 1917 - Tata, 1986), aki egyedi és sokszorosító grafikai munkáival 27 szerzett elismerést magának. E város más grafikusokat is elindított, Ravasz Erzsébetet (Orosháza, 1937 - Dunaújváros, 1991) és az egykor Kass Jánostól és Szántó Tibor24 1920 és 1923 között a fémműves szak hallgatója. 25 B AJKA Y 1988. [1.]. 2fl A Bauhaus törekvéseinek újszerűsége - miszerint a jövő új épületének megteremtését tűzik ki célul már 1977-ben más színezetet kapott: „Gropius és Mies elutasította a múltat és az utópikus jövőnek építettek, ahogy Mondrian és Malevics is tették. A modernizmus mesterei számára a jelen kényelmetlenséget jelentett." DAVIS é. n. 27 Az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum egyedülálló gyűjteménnyel bír Kerti Károly grafikai munkáiból.
