N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években

A kirobbanó ellentétek dacára sem éleződött ki a végletekig a helyzet. Az egyházközség vezetősége képviseltette magát az új református lelkész 1930. június 27-i beiktatásán, októberben pedig Tátrai lelkész köszönte meg a református esperesnek a parókia építéséhez küldött 70 köbméter földet.

172 Mégis csak Tátrai távozása után állt helyre a jó kapcsolat a testvérgyülekezetek között. Az 1933. április 20-i presbiteri ülésen az új lelkész, Rohály Mihály már arról számolt be, hogy a református énekkar felléptetése az istentiszteleteket és a böjti estéket még ünnepélyesebbé varázsolta. A református egyházzal való együttműködés erősítését célozta, hogy 1934. január 21-én a presbiterek református testvéreikkel közös összejövetelt tartottak. A lelkész kétszer prédikált a református templomban. Előadást tartott az Újvárosi Olvasókörben, a református énekkar kultúrestjén. Részt vett a református püspök előadásán március 8-án.

173 Az Újvárosi Olvasókörben 1935. január 30-án este a református és evangélikus presbitériumok és Nőegyletek, valamint a Bethlen Gábor Szövetség gyulai fiókja szervezésében szeretetvendégséget rendeztek. Az 1939. október 8-i díszközgyűlésen a református esperes felidézte azt az időt, amikor „... a gyulai evangélikus egyháznak, gondozója, pártfogója - míg az önálló nem lett és a maga lábán meg nem állt - a református egyház volt, amely úgy ölelte magához az evangélikus egyházat, mint az édesanya a gyermekét... Kéri a lelkészt, hogy ezen közös megértésnek a jegyében működjön együtt tovább is a két gyulai protestáns egyház, s a köztük fennálló kapcsolatot tovább is fokozatosan mélyítve ki. "

174 1941. január 4-ére közös protestáns teaestet szerveztek. A baptistákkal kapcsolatban mindössze annyi adatunk van, hogy 1935-ben a presbitérium úgy határozott, hogy a tagjai adjanak össze 20 pengőt a baptista imaház felújítására.

175 Úgy tűnik, a katolikusokkal nem építettek ki hivatalos kapcsolatot. Külkapcsolatok 1929. augusztus elején Gyulán járt Rudolph Nitsch eisenstadti lelkész, a Gusztáv Adolf Egyesület főtitkára. Talán ennek a vizitnek volt köszönhető, hogy az egyesület jelentős anyagi támogatásban részesítette egyházközségünket.

176 Rohály Mihály 1935-ben ismerkedett meg az egyesület elnökével.

177 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 244 és 387/1931. GyEEI B. 9.: A lelkész 1933-as beszámolója az 1934. január 19-i presbiteri ülésen. GyEEI B. 9.: Az 1935. október 8-i közgyűlés jegyzőkönyve. GyEEI B. 9.: Az 1935. november 9-i egyháztanácsi ülés jegyzőkönyve. Békésmegyei Hírlap, 1929. augusztus 7. GyEEI C. 12.: A lelkész 1935-ös évi beszámolója szerint a korábbi 450 márkáról 130 márkára apadt le a Gyulára küldött segélyük.