N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
Egyházi egyesületek A gyülekezet a két világháború között a társadalmi életben főként az egyesületein keresztül fejtett ki jelentős tevékenységet. 1929. január 23-án Gyulán is megalakult az Evangélikus Nőegylet, mely a szociális nyomor enyhítését, a hitélet kiterjesztését tűzte ki céljául. Elnökévé Megele Lászlónét és dr. Paulinyi Gyulánét választották meg. Titkára Mazurek Ferencné, jegyzője Váradi-Szakmári Ilona, pénztárosa Stéberl Mihályné, ellenőre pedig Helmeczy Andrásné lett. 34 tagú választmány támogatta munkájukat. Az egyesület serényen dolgozott, hiszen Gyula városa már 1929-ben 100 pengőt utalt ki a számára, mivel „... ezen összegből az elmúlt hideg télben az arra utalt szegények nyomorát enyhítették" . m A város egyik legtekintélyesebb társadalmi szervezetévé nőtte ki magát. Karácsonyi vásárai, teái s az általa rendezett összejövetelek mindig kimagasló eseményekké váltak. 1944-ig nem akadt olyan evangélikus szegény gyerek, aki ne tapasztalta volna meg segítő szeretetét. Később a Keresztyén Ifjúsági Egyesület helyi csoportját is megalapították. 160 1929. április 14-én megalakult az Evangélikus Leány egy let dr. Vangyel Endréné elnökletével. A titkári posztra Szilvássy Juliannát, a pénztárosira Tarkó Máriát választották, míg a jegyzőséget itt is Váradi-Szakmári Ilona látta el. Célként ők is a szociális jótékonykodást tűzték ki. 161 Június 14-én egész napos kirándulást szerveztek a remetei erdőbe, közös vacsorával. A férfiak sem akartak lemaradni, bár kissé nehezebben mozdultak meg. 1929. április 21-én megalakították a Luther Szövetség helyi fiókszervezetét. 162 Az 1929-es egyházmegyei közgyűlésen külön kiemelték, hogy a helyi Luther Szövetséget csak Gyulán sikerült megalakítani, mert ahol a földművelők vannak többségben, ott idegenkednek az egyletesditől. 163 A Luther Szövetség október 6-án délután tartott műsoros megemlékezést, majd október 31-én a Bethlen Gábor Szövetséggel közösen rendezett protestáns kultúrestet a Göndöcs-kerti Pavilonban. A Nőegylet szenteste délutánján szervezett ajándékosztással egybekötött karácsonyi ünnepet a szegényeknek. 164 A Nőegyletnek a lelkész 1933-as évi jelentése szerint 500 pengő bevétele mellett 350 pengő kiadása volt. 23 családot segített tűzifával, ruhával és élelemmel, s további 19 gyermeket ruházott fel. Nagy mennyiségű ruhaneműt, valamint kb. 50 pár cipőt gyűjtöttek és ajándékoztak tovább. A január 3-án rendezett teaest pedig egyedülálló erkölcsi sikert hozott számára. Az 1934-es éves jelentés szerint ezúttal 22 gyermeket ruházott fel, 27 családot támogatott, s a tankönyvbeszerzést is a Nőegylet segítette. „Munkája a Krisztu159 BML Gyula város iratai 55 kgy/4528/1929-es rendelet; Békésmegyei Hírlap, 1929. január 26. 160 GyEEI C. 12.: Benkő István 195l-es visszaemlékezése. 161 Békésmegyei Hírlap, 1929. április 14. és 16. 162 Békés, 1929. április 20.; GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 83/1932: 20-25 fizető tagja volt. 163 Egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvek. Békéscsaba, 1929. 7, 29, 47-48, 53-54. 164 GyEEI B. 11.; Békésmegyei Hírlap, 1929. október 6. és 15.
