N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
Sikeres lehetett a felhívás, hiszen a június 25-i presbiteri ülésen már az építésre beérkezett három pályázatról döntöttek. Wiszt Ádám árajánlatát - képesítés hiányában - nem találták elfogadhatónak, viszont a gyulai Heilinger Antalét és a békéscsabai Darida Jánosét egyformán jónak ítélték. Előbbi 8515, utóbbi pedig 8681 pengőért vállalta volna a munkát. A presbiterek az olcsóbb ajánlatot fogadták el azzal, hogy október elsejére készüljön el a munkával. Az építkezési bizottság Herdy Béla építész bevonásával felügyelte őt. Fedezetül csak 3000 pengő állt rendelkezésre. További gyűjtésből 1000 pengőt reméltek. Kétegyházától 600, Sarkadtól pedig 2000 pengő kölcsönt vettek fel. 2000 pengőt az építkezés befejezés után egy évvel kellett kifizetniük. Heilingert megkérték, hogy felerészben evangélikus munkásokat alkalmazzon. A szakmunkák elvégzésére pedig az evangélikus mestereket szólítsa fel, s ha ajánlattételük nem drágább a többiénél, akkor velük dolgoztasson. Kimondták, hogy a torony gombjában helyezzék el az építést kimondó presbiteri határozatot, az építést elkezdő presbiterek saját kezű aláírásával. A június 26-i közgyűlés elfogadta a presbiteri ülés javaslatait. Rohály Mihály július 4-én kért építési engedélyt, mely a polgármesteri hivataltól már másnap megérkezett. 137 Az építőbizottság augusztus 11-én ült össze. 138 Elhatározták, hogy a toronyból a templom padlására bejáratot hagynak, a toronysisak bádogját galvanizálják, az óralap helyét pedig befalaztatják. A templom falait fehérre, illetve halvány csontszínűre meszeitették. Szeptember 20-án arról számolhattak be a presbitereknek, hogy a torony rövidesen elkészül. A munkálatot azzal hagyták jóvá, hogy emeljék fel a templom és a parókia körüli csatornákat. Fedezet hiányában el kellett utasítaniuk a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt. felajánlását egy világító toronyóra felszerelésére. Az építőmesternek eddig 5300 pengőt fizettek ki. Október 7-re elkészült a torony és október 17-én a templombelső is. A munka összértékét kilencezer pengőben állapította meg a vállalkozó. Ebből mindössze 2757 pengő tartozása maradt a gyülekezetnek. 139 Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes október 30-án szentelte fel a megszépült templomot. Az ünnepélyen megjelent Bárdy Ernő alesperes, az egyházmegye, a református egyház és a gyulai evangélikus egyházközség fiókegyházainak képviselői mellett a polgármester is. A felügyelő kiemelte: „Ezzel a gyulai evangélikus egyház anyagi megalapozása és berendezése teljes befejezést nyert!... Boldog öröm tölt el mindannyiunkat..., hogy sikerült az egyház építését befejezni, és külöBML Gyula város képviselő-testülete jegyzőkönyve 10729/1938. sz. határozata. A lelkész, a segédlelkész, a másodfelügyelő, a gondnok, Safáry László, Bergl Péter és Herdy Béla részvételével. GyEEI F. 23.: Költségelőirányzatok, vagyonleltárak, zárszámadások (1918-1968): Már csak az oltár befejezése maradt hátra a templomépítés munkálataiból.
