N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
lyekből törlesztették. 111 Az 1936. február 26-i ülésen mégis úgy döntött a presbitérium, hogy újabb hitelt vesz fel: 600 pengőt a kétegyházi fiókegyháztól, 8%-os kamatra. Az 1937. január 17-i közgyűlésen kimondták, hogy a személyi adó változatlanul hagyása mellett a kereseti, a föld- és a házadó után 20% egyházi adót vetnek ki. Egyúttal megállapították, hogy az egyházközség tartozásai apadtak, s azok kamatterhe elviselhetővé vált. A váltókölcsönt kifizették, s a LAB-kölcsön pedig 3200 pengőre olvadt. A nyugdíj intézeti hátralék viszont már elérte a 2300 pengőt, de annak a kamata csak 5%-os volt. 1937 végére a LÁB-kölcsön összege már 2600 pengőre csökkent. 112 Az október 22-i presbiteri ülésen került sor a jövő évi költségvetés megvitatására, amiről korábban csak a januári ülésen szoktak dönteni. A költségvetés redukálása mellett foglaltak állást. Az éves szükségletet 3862 pengőben határozták meg. 1939-re ennek már csaknem a duplájával, 6150 pengővel számoltak. 113 A javuló gazdasági helyzetre utal az adóhátralékok eltűnése, s az a tény, hogy bele mertek fogni egy újabb, nagy anyagi erőforrásokat mozgósító vállalkozásba: a toronyépítésbe. 1939. március 2-ára a toronyépítés miatt ismét megnőtt a gyülekezet adósságállománya. A 10 000 pengő az alábbiak között oszlott meg: LAB-kölcsön 1500 pengő, emellett Sarkadtól 2500 pengő, a földalaptól 2500 pengő, a Nőegylettől 900 pengő, a Bethlen Gábor Szövetségtől 500 pengő, Kétegyházától 600 pengő, Stéberl Andrástól 600 pengő és a Békésmegyei Takarékpénztártól 1000 pengő hitelt vettek fel. 114 A hitelállományt 1941 végére sikerült konszolidálni: a földalapnak és a Nőegyletnek való adósságot egyszerűen eltörölték, a LÁB-kölcsönt pedig 150 pengő híján visszafizették. így nagyobb tétellel csak Sarkadnak (2600 pengő), a Bethlen Gábor Szövetségnek (600 pengő), Kétegyházának (600 pengő) és a Békésmegyei Takarékpénztárnak (500 pengő) tartoztak. A következő évben a két kisebb összeg visszafizetésével 3800 pengőre apadt az adósságállomány. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a korábban a 3000 pengőt el nem érő egyházi adóbevétel az 1940-es évek elején 4500-5000 pengő körüli értékeket mutatott, mivel 1943. január 14-én az adókivető bizottság Juhász László javaslatai alapján állapította meg az adóalapot. 115 111 GyEEI C. 12.: A lelkész 1935-ös évi beszámolója az 1936. január 30-i presbiteri ülésen hangzott el. 1,2 GyEEI D. 21.: Iktatókönyv 12 és 67/1937. 113 GyEEI B. 9.: Az 1938. november 17-i presbiteri gyűlés jegyzőkönyve. Az összeg a toronyépítés miatt emelkedett meg ennyire. 114 GyEEI F. 23.: Költségelőirányzatok, vagyonleltárak, zárszámadások (1918-1968): Az 1939-es év zárszámadása. 115 GyEEI F. 23.: Költségelőirányzatok, vagyonleltárak, zárszámadások (1918-1968): Az 1941-es és az 1942-es év zárszámadása.
