N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években

A presbiterek cserélődésének gyakorisága A fluktuáció egy-egy ciklus alatt elérhette az egyháztanácsi tagok számának 20% -át, a haláleseteket is beleszámítva pedig meg is haladhatta azt. Ám egyoldalú lenne, ha nem szögeznénk le, hogy a meghatározó tagok évtizedekig a helyükön maradtak. Az 1925-ös presbitérium 25 tagjából 15-en tíz évvel később is aktívan kivették részüket a gyülekezet irányításából, s tízük (40%-uk!) még 1948-ban is hivatalban volt. Tártai lelkészsége alatt zavarosabb a kép. Az 1932-es esztendőben a régi tagok lemondatásakor megpróbálta úgy összeállítani a presbitériumot, hogy abba az őt támogatók kerüljenek be. Emiatt az ő idejében megválasztott 20 presbiterből később csak 10 maradt hivatalban: 1 elköltözött, a többiek pedig lemondtak. A régi 28 főből 2 mondott le, 4 költözött el, s ketten haltak meg. Az 1935-ös presbitériumnak 66%-át, vezetőségének 80%-át még mindig az 1927 előtt megválasztott tagok tették ki. Mindössze az ügyész és az egyik számvizsgáló személye változott. A négy alapító tag mellett hárman a húszas évek végétől, egy pedig a harmincas évek elejétől volt tag. A presbitérium társadalmi összetétele Pontos képet nem tudunk festeni a presbiterek anyagi helyzetéről,

40 legfeljebb foglalkozásuk szerinti csoportokat képezhetünk. Az állami fizetést élvezők a tagság 42-52%-át tették ki, a nyugdíjból élők aránya pedig 10-16% közt hullámzott. A két csoport együttese a presbiterek kétharmadát alkotta. Az iparosok-kereskedők, valamint a földműves tagok aránya egymás reciprokat képezte. Az iparos réteg 1932-ben alig érte el a 4%-ot, míg a földművesek aránya 1929-re 11%-ra emelkedett. Később az iparosok is erősödésnek indultak, s arányuk 10% körül állandósult a korszak végére. Kereskedővel csak az 1935-ös tisztújításkor találkoztunk, ez akkor a tagság 3%-át jelentette. A földművesek aránya a harmincas évek közepétől visszaesett 3-6%-ra. Az egyéb kategóriába

41 soroltak 9-16%-ot tettek ki. Ám, ha a szolgáltatásban tevékenykedő iparosokat, állami alkalmazottakat is közéjük számláljuk, akkor a tisztviselőkkel azonos mértékűre emelkedik a harmadik szektort képviselők aránya. Hitélet A hitéleti alkalmak a zaklatott közhangulat ellenére sem szüneteltek. 1932-ben pl. nagypénteken 10 és 17 órakor, húsvét vasárnapján 10 és 18 órakor, húsvéthétfőn és áldozócsütörtökön 10-kor, pünkösd első napján 10 és 18 órakor, másodnapján pedig 10-kor vehettek részt istentiszteleten a hívek, akárcsak karácsonykor. 40 Békésmegyei Hírlap, 1932. november 29.: Azt tudjuk, hogy 1932-ben a városi virilisták - vagyis a legtöbb adót fizetők - listáján Stéberl András a 6., Kéler János gyógyszerész a 27., Süle József kalaposmester pedig a 38. helyet foglalta el. A többiek nem kerültek be az első száz közé. 41 Ide az ügyvédet, a gyógyszerészt, a vízmestert és a vendéglőst soroltuk.